Kiemelt_SZAB

Jókai Mór és a média lett a főszereplő a SZAB közgyűlésén

Az MTA elnöke is köszöntötte a SZAB közgyűlését. A dél-alföldi régió tudósait tömörítő testület múlt évet értékelő és az új esztendőt indító rendezvényén Jókai Mór helyét kora kulturális térképén Szajbély Mihály, az SZTE irodalomtörténész professzora vázolta, majd átadták a SZAB médiadíjait.

A dél-alföldi régióban, a SZAB ernyője alatt 2017-ben elvégzett munka, az új és a hagyományosan népszerű programok keresztmetszetét adták az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság a 2018. február 19-i közgyűlésén.

 

 

Együttműködésre ösztönözve


– Az Akadémia számára nagyon fontos az együttműködés a helyi értelmiséggel, az MTA területi bizottságaiban. Ezekben a kisebb, egymást jól ismerő közösségekben lefolytatott viták és megbeszélések eredményeként sok olyan új ötlet születik, amelyeket az országos testületek is hasznosíthatnak – hangsúlyozta köszöntőjében Lovász László. Az MTA elnöke is részt vett a SZAB évértékelő és az új esztendő programalkotó rendezvényén.


LL_GM


Az MTA több olyan témában és területen igyekszik elősegíteni az együttműködést, mint például a Nemzeti Agykutatási Program. Hasonló az MTA törekvése a szerényebb anyagi feltételekkel működő vízkutatási, illetve a szakmódszertani program, vagy éppen a mesterséges intelligencia területén. Az MTA elnöke szerint az alakuló együttműködések ösztönzésének alapgondolata, hogy a különböző tudományos programokban résztvevők rendszeresen találkozzanak, összebarátkozzanak.

 

kozgyules_4


– A Magyar Tudományos Akadémia nyugodtabb egy-két évet él át, mint az előző ciklusban. Ezt ki kell használnunk. Nincsenek nagyon nagy terveink és elképzeléseink a közeljövőről. Azt szeretnénk, ha minden köztestületi tagunk és munkatársunk minél békésebb körülmények között dolgozhatna, ezzel hozzájárulva a tudományos közélet eredményeihez – fogalmazott az MTA elnöke.

 

 

Újdonságok a tudománynépszerűsítésben


Néhány képpel színesítette az elmúlt egy év eredményeit összegző beszámolót Fülöp Ferenc, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. A szakbizottságok rendezvényeinek gazdag leltáranyagát csatolták a SZAB-közgyűlés meghívójához, a kiemelkedő jelentőségű programok esszenciáját Görög Márta a SZAB tudományos titkára ismertette.


kozgyules_1

 

– Az Akadémia elnöke komolyan veszi a területi bizottságokat, fontosnak tartja a régiókban végzett munkát – húzta alá Fülöp Ferenc. A SZAB-elnök példaként említette, hogy a területi bizottságok éves veszprémi találkozóján is részt vett Lovász László.

 

A hagyományosan népszerű SZAB-rendezvények sorából, ha csak három példát emelünk ki, akkor az első a „tudósok borainak” kiválasztása: az SZTE és az SZBK támogatását is élvező 15 borbíráló döntésének helyességéről a szegedi borfesztivál vendégei is megbizonyosodhatnak. Az ismeretterjesztés új formájaként vált be, hogy a tavaszi közgyűlésen és a tudomány hónapját nyitó plenáris ülésen is elismert szegedi kutató tart előadást a SZAB-székházban. Tavaly Kovács Zoltán professzor (SZTE) a magyarországi urbanizáció térfolyamatairól, míg az MTA-SZTE egyik Lendület kutatócsoportját vezető Janáky Csaba a széndioxidnak a napfény hatására elvégezhető átalakításáról, a fenntarthatóbb vegyiparról tartott nagyhatású előadást. A harmadik példa a hagyományteremtésre a kiállítás-sorozat. Ezek közül egyaránt emlékezetes a Magyar Örökség Díjjal elismert SZTE Bolyai Intézet szerepét méltató tudománytörténeti összeállítás, valamint a folyamatosan újabb és újabb alkotók számára bemutatkozási lehetőséget nyújtó, a SZAB-székház nyitottságát igazoló képzőművészeti tárlat.


VL_KL

 

– Nyit az újdonságok felé a SZAB – hangsúlyozta Fülöp Ferenc. Az akadémikus példaként említette, hogy az immár kísérletező kutatócsoportok fogadására alkalmas ELI-ALPS lézeres kutatóközponttal a SZAB-elnökség új tagja, Garab Győző, az SZBK emeritus kutatóprofesszora tartja a kapcsolatot. – A Bolyai-ösztöndíjat ünneplő, Értékteremtés és értékközvetítés című szimpóziumon az MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesült előadók –

Tamás Gábor, Hernádi Klára, Jelasity Márk, Rakonczay Zoltán, Bibok Károly – az SZTE kutatók felkészültségét és eredményességét is igazolták.


tervek

 

A Bolyai-rendszer átalakulásáról, a várhatóan közel 200 ezer forintos havi ösztöndíjról szólva a pályázás és a tehetségek támogatásának megújuló formáját üdvözölte Fülöp Ferenc, aki a PhD fokozatot elnyert kutatók figyelmébe ajánlotta, hogy kapcsolódjanak be a SZAB szak- és munkabizottságainak munkájába. A 2018. év terveiről szólva jelezte: a SZAB-székházban az újévi fogadás nyitányaként leleplezték a szegedi akadémikusok márványtábláját, most az épület homlokzatának a megújítására készülnek.

 

 

Kalandregény A kőszívű ember fiai?


Jókai pozíciója kora kulturális térképén címmel Szajbély Mihály, az MTA doktora, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára tartott előadást


– Jókai Mór írói nyelve nehezen befogadhatóvá vált, a természetes könnyedséget, ami egyik vonzereje volt, mára elveszítette – osztotta meg a SZAB-közgyűlés hallgatóságával tapasztalatát Szajbély Mihály. Az SZTE irodalomtörténész professzora Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora című szövegét idézte 1906-ból. Egy akkori olvasó úgy nyilatkozott: neki mindegy, mit ír Jókai, ő csak a hangját akarja hallani, mint Blaha Lujza énekét.


kozgyules_SzM

 

Az utóbbi 30 éveben veszített népszerűségéből Jókai Mór. Megállapítása bizonyítására Szajbély professzor bemutatta felesége bányamérnök nagyapjának bejegyzését: Az elátkozott család című 1858-as Jókai kötetbe azt írta 1968 májusában, hogy „Nagyon jó”.

 

Nehéz a mai diákokhoz közel hozni Jókai műveit. Ez az olyan invenciózus tanároknak sikerülhet, mint egyik tanítványom, aki például A kőszívű ember fiait úgy tanítja, mint egy kalandregényt. Egy ilyen irodalom óra után a mai kamaszok is kedvet kapnak e mű elolvasásához – vélekedett Szajbély Mihály.

 

Kanonizált státuszát elemezve Jókai Mór munkásságát új megközelítésből mutatta be az SZTE irodalomtörténésze. Kimutatta: újságba író íróként lett népszerű, szerzett több tízezres olvasóközönséget Jókai Mór. Példaként említette a Politikai divatok című tárcaregényt, vázolta a sajátos hősöket és szerkezetet követelő prózaformát. E Jókai által teremtett műfajt a mai televíziós filmsorozatokhoz hasonlította.

 

– Egycsapásra európai szintre emelte a magyar regényt, a „folytatása következik” izgalmában Jókai részesítette először az olvasót. Ennek az innovációnak is köszönheti a magyar irodalmi kánonban helyét – hangsúlyozta Szajbély Mihály. A professzor párhuzamot vont Jókai Mór és Eszterházy Péter között, miközben kifejezte sajnálatát, hogy a két írót szembe állította mai kultúrpolitika, amikor arról döntött, melyikük évfordulóján legyen a Magyar Széppróza Napja. Jókai Mór születésnapján, január 18-án startolt és 2018-ban először rendezik meg – a magyar versünnephez hasonlatos, de – a szépprózát középpontba állító rendezvény-sorozatot, amelynek mottója egy Jókai-töredék: "...az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél".


kozgyules_2

 

Nem az elitirodalom médiumát, a könyvet, hanem a tömegkultúra médiumát, a sajtót használta Jókai. Sőt: felfedezte a populáris kultúra termékeit, amelyeket beépített műveibe, gondoljunk például az És mégis mozog a föld című regény Hecc című fejezetére – hívta föl a figyelmet az irodalomtörténész. – Hasonlóan járt el Arany János: a ponyvairodalom termékeit, a vásári szórakoztatás elemeit is beemelte az irodalomba.

 

A kép jelentőségéről, az átalakuló médiumokról szólva Arany: Képmutogató című alkotását említette példaként Szajbély Mihály. Izgalmas médiatörténeti kalandba vitte hallgatóságát a képhiányos XIX. század kultúrában virágzó Guckkasten, a „kandika-ládikától”, a legelső multimediális produkciótól kezdve "Gulyás Miska és Káposzta Sári szomorú históriájának" tíz táblaképén át a populáris kultúrával kacérkodó Arany János játékosságáig. Példák sorával igazolta azt is, miért volt Arany János Jókai Mór legfőbb értője és értékelője. Arany János a Szegény gazdagok című regényt méltatva Jókai Mórról írta: „… úgy tetszik, hogy valamint a nyelvben az élet, úgy az elbeszélésben a népmesék modora ragadt meg leginkább lelkében, hogy ő éppoly ösztönszerűséggel sajátította el azok szellemét, mint Petőfi a népdalokéit”.

 

– Jó érzés és öröm együtt látni a magyar irodalom nagyon emberi és szerethető alakjait – zárta előadását Szajbély Mihály professzor, aki szerint Arany János és Jókai Mór között mély belső megértés is mutatkozik

 

 

Cikkek, riportok, filmek, fotók a kutatómunkáról


A tudománynépszerűsítésre ösztönző SZAB Médiapályázat eredményét Csernus Sándor, a bírólóbizottság elnöke ismertette.


kozgyules_3


Az Írott kategória díjait Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke és Nagy Ferenc, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója nyújtott át. Tóth Marcell „Az írás számomra önvallomás” – 75 éves Pálfy Miklós, a Francia Tanszék professzora című cikkével lett I. helyzett, míg a II-nak járó elismerést Hegedűs Márk: Isten és a tudomány – A teremtés szépségét látja mikroszkópjában című munkájáért kapta. Díszoklevél elismerésben részesült Bokor Dóra: „Minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás” 60 éves a Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar című írása.

A Rádióriport kategória díjait Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke és König Marianna, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatója adta át. I. díjban részesült Hegedűs Márk: Isten és a tudomány - Gémes Antal és mestere című riportja, míg II. díjat kapott: Lauscher Zoltán József: Minimál invazív tüdőműtétek Szegeden című munkája.

Mozgókép kategóriában Fülöp Ferenc SZAB-elnök és Szeri István, a Bucó Kft. képviselője gratulált az I. helyezettnek: a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. által gyártott, a Szeged Televízió Kvantum szegedi tudósok magazinja 2017. október 24-i hírműsorban megjelent, Dr. Tóth Szilvia Zitával, az SZBK tudományos főmunkatársával, a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjazottjával készült portréért Németh Mariettának.

A Fotó kategória legjobbjai számára Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke és Molnár Árpád, „A Tudomány támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány elnöke együtt adta át az elismeréseket. I. díjban részesült: Dobóczky Zsolt: Oszlopok, Reflektorfényben, Műszak vége című fotósorozata, míg II. helyezett lett Frank Yvette: Szent-Györgyi özvegye Szegeden című fotósorozata.


Mediadijasok

 

A SZAB-közgyűlés zárszavában is hangsúlyozta Fülöp Ferenc elnök, hogy e program végén a tudósok, a kutatók és médiamunkások között folytatódik a párbeszéd...

 

SZTEinfo – szöveg és kép: Újszászi Ilona

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

AER_shuster_karuzel

Egy teljes hétre a filozófia fővárosa lesz Szeged.

Friss hírek
2018. május 07.