Szegedi bölcsészkari vizsgafilm a Duna Televízióban

„Azért születettünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne!'” címmel készítette el vizsgafilmjét Béres Barbara. Az SZTE BTK kommunikáció szakos hallgatója a vajdasági fiatalok „itthon” – „otthon” dilemmáit jeleníti meg. A 2014 tavaszán készült alkotást a Duna Televízió is bemutatja 2014. december 1-jén 23 órától.

A szülőföld elhagyása, a boldogulás más országban keresése nemcsak magyar sajátosság, szinte minden, gazdasági, társadalmi problémákban bővelkedő ország küzd azzal, hogy fiataljai a jobb megélhetés reményében, elvándorolnak. Vajdaság helyzete azért speciális, mert az elköltöző magyar fiatalok nemcsak az ország, hanem a magyar kisebbség számára is érzékeny veszteséget jelentenek.


E kérdést járta körbe Béres Barbara, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos hallgatója 2014 tavaszán. Az ,,Azért születettünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne!'” című vizsgafilmje témavezetője Babiczky László Balázs Béla-díjas rendező volt.


Az SZTE-diplomás fiatal filmjét – a téma fontossága miatt – a Duna Televízió is bemutatja 2014. december 1-jén 23 órától.


Béres Barbara jelenleg Németországban él és dolgozik. Filmjét az alábbi mondatokkal ajánlja a leendő nézőknek: „A világon sehol sem könnyű élni. De mi van akkor, ha ezt az életet megnehezíti a történelem, az ország anyagi és fejlettségi szintje, adott esetben egy idegennyelv vagy egy sajátos kultúra!? Ez mindennapi élethelyzet a mai világban. Vajdasági fiatalok szólalnak meg filmemben, hogy miként látják helyzetüket, elsősorban a továbbtanulás terén. Lelki vívódás válaszolni a kérdésre: ’Merre is menjünk tovább?’ Az ’otthon’ és az ’itthon’ kettőssége mellett, az ország fejlettsége, a közoktatás, a szerb nyelv tudásának hiányossága is felmerül, amikor ezek a fiatalok a ’Hogyan tovább?’ kérdésen gondolkodnak. Őszinte vallomásokat kaptam, tömören, tanulmányokkal alátámasztva. Azért készítettem el a filmet, hogy ismertessem a vajdasági magyar fiatalok helyzetét, és hontalanságuk érzését, mindezt az oktatáson keresztül bemutatva, a tolerancia reményében.”


SZTEinfo

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

„Végül is, mesélte O., mint mindig, ha orosz téma merült fel, (…) az orosz mesék végtelen répája, az orosz mítosz centrális metaforája, illetve hát Tolsztoj és Gogol végtelenjének ügyében is ruszista barátnőjéhez, Szőke Katalinhoz fordult” (Tolnai Ottó: A répa. Nádler-képek mentén)