Közéleti Akadémia a Bölcsészkaron

 KA-sárga

 

Meghirdető tanszék: Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet
Szervezők: Füzi Izabella és Tóth Zoltán János

 

A kurzus elsődleges célja aktivizálni a hallgatókat a közvéleményt foglalkoztató fontosabb témákat illetően. Ennek legfontosabb eszköze a szakszerű szempontok alapján történő tájékozódás a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet, illetve a társadalmi problémák kérdéseiben. A kurzus óráit országosan ismert kutatók, egyetemi oktatók tartják.


 

Február 14. György Péter: A kettészakadt Magyarország − önmagunk revíziója

 

György Péter előadásában azt elemzi történeti szempontból, hogy milyen előzményeknek köszönhetően vált a mai magyar társadalom, kulturális és politikai élet végletesen megosztottá hitek, értékrendek és politikai hitvallások mentén.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás felvétele

 

Február 21. Gelencsér Gábor: Az ezredforduló fiatal magyar filmjének társadalmi-politikai szerepvállalása

 

Gelencsér Gábor előadásában olyan ismert kortárs rendezők életpályáját mutatja be, akik filmjeikkel intenzíven reagáltak a magyar társadalom problémáira. az elemzések közt kiemelt szerepet kap Fliegauf Benedek Csak a szél című alkotása, mely a 2012-es Berlinálén Ezüst Medve díjat nyert.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

 

Február 28. Petschnig Mária Zita: A magyar gazdaság 2013-ra kialakult helyzete

 

„Sikertörténet?” Petschnig Mária Zita ezt az alcímet adta Szegeden tartott előadásának. Az elkeresztelés háttértörténete Orbán Viktor egyik beszédéhez kötődik, mely szerint a gazdasági mutatók alapján Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években európai sikertörténetté váljon. Ez a kijelentés híven tükrözi a kormány álláspontját, mely alapján hazánk gazdasági állapota a biztos stabilitás, sőt, bizonyos szempontból a növekedés irányába mozdul el, a válságnak köszönhető recesszió mélypontján pedig sikeresen túlléptünk. Petschnig Mária Zita azonban más véleményen van. Szerinte az adatok másról árulkodnak, nem beszélhetünk stabilitásról, sőt, a növekedéssel kapcsolatos bejelentéseket sem szabad készpénznek venni.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás felvétele

 

Március 7. Szajbély Kata: Alapjogvédelem és alkotmányosság

 

Szajbély Kata előadásában az alapjog védelem aktuális problémáiról és az alkotmányozási folyamatról beszél.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Március 14. Herzog Mária: Mélyszegénység és társadalmi mobilitás

 

Az előadás során szó esik több olyan életminőséget meghatározó társadalmi folyamatról, mely a mai Magyarországon jelentősen befolyásolja a családok életkörülményeit, nagymértékű hatást gyakorolva ezzel a gyermekek fejlődésére, az előttük megnyíló, illetve lezáruló lehetőségekre.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Március 21. Tóth Csaba: A politikai kultúra a mai Magyarországon

 

A politikai kultúra kifejezésével gyakran találkozunk - leginkább negatív kontextusban. A magyar politikai kultúrát sokan „fejletlennek” minősítik. Mások - pozitív vagy negatív megközelítésben - a magyar politikai kultúra sajátosságairól, más országokhoz képesti eltérő vonásairól beszélnek. Az előadás e problémákat járja körül: arra keresi a választ, hogyan gondolkodnak a magyar polgárok államról, demokráciáról, pártokról, politikáról; hogy másként viselkednek-e, mint más országok lakói, s hogy vajon van-e sajátos magyar „néplélek”.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Március 28. Havas Gábor: A cigánykérdés Magyarországon

 

Mi is a cigánykérdés? Mik azok a társadalmi és kulturális tényezők, melyekből a magyarországi cigányokat érintő konfliktusok fakadnak? Milyen hatások érik a roma etnikumot, mennyire nevezhetjük azt heterogénnek, és milyen viszonyba állítható a többségi társadalommal? Hogy éli meg mindezt a cigányság azonosságtudata? Havas Gábor előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Április 11. Farkas Éva: Magyar és európai oktatáspolitika

 

Magyarországon, 2011 végén megkezdődött az oktatási rendszer új működési pályára állítása, amelynek során abba az irányba mozdult el a struktúra, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek az oktatási rendszerben és kevesebb tudással kerüljenek ki onnan. Farkas Éva ennek okait és következményeit elemzi, az EURÓPA 2020 és a Gondoljuk újra az oktatást stratégiák célkitűzéseinek kontextusában.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Április 18. Ludassy Mária: Szabadság és egyenlőség

 

Locke a Polgári kormányzatról (1688) című művében fogalmazta meg először a "szabadnak és egyenlőnek született" ember tézisét. Nála e két velünkszületett természeti attribútum még teljes harmóniában leledzett, ahogy a liberalizmus és a demokrácia (elidegeníthetetlen szabadságjogok és többségi döntés) elve is. A XVIII. században azonban megmutatkozott, hogy ez távolról sem prestabilita harmonia, eleve elrendezett összhang: Rousseau Társadalmi szerződésében a közvetlen demokrácia eszménye már összeegyeztethetetlen a képviseleti rendszerrel, Robespierre és Saint Just a "szabadság zsarnoksága" nevében elutasítja a 'bourgeois' szabadságjogok többségét, liberális kritikusaik (Condorcet és Benjamin Constant) pedig az egalitárius eszmék túlzásait vetik el a személyes szabadság szentsége és sérthetetlensége nevében. Tocqueville számára már az "EGYENLŐSÉG A SZOLGASÁGBAN" jelenti a legveszedelmesebb szabadsággyilkos elvet, melyhez a "többség zsarnoksága" adhatja a demokratikus keretet.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Április 25. Setényi János: A felsőoktatás jövője és a bolognai rendszer

 

Az előadásban szó esik több olyan felsőoktatás jövőjét érintő folyamatról, amelyekkel a tandíjakat bevezető hagyományos felsőoktatásnak szembe kell néznie. A nyílt forrású tanulás olyan üzleti modell, amely a felsőoktatás következő nagy átalakulásához vezethet.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

Május 9. Merkovity Norbert: A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai

 

A választási kampányok rendkívül fontosak a politikusok számára, hiszen itt indulnak el a legitimáció megszerzésének útján. Az átlagember számára e művelet közben a politikusok szimpatikussá vagy ellenszenvesekké válnak, ami befolyásolja a végső döntésüket, azt hogy ki mellett teszik le a voksukat. Egy dologban azonban biztosak lehetünk, a végső döntése előtt meggyőzési és manipulálási technikák sorozatával találkozik az állampolgár.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 uszt_logo_rgbInfoblokk3_ESZA

 

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Az Emberi Erőforrások Minisztere hátrányos helyzetű (elsősorban roma) fiatalok számára, média témában alkotói támogatásra pályázati felhívást tesz közzé.

Friss hírek
2017. március 03.
2017. március 07.