Közéleti Akadémia a Bölcsészkaron

 KA-sárga

 

Meghirdető tanszék: Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet
Szervezők: Füzi Izabella és Tóth Zoltán János

 

A kurzus elsődleges célja aktivizálni a hallgatókat a közvéleményt foglalkoztató fontosabb témákat illetően. Ennek legfontosabb eszköze a szakszerű szempontok alapján történő tájékozódás a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet, illetve a társadalmi problémák kérdéseiben. A kurzus óráit országosan ismert kutatók, egyetemi oktatók tartják.


 

Február 14. György Péter: A kettészakadt Magyarország − önmagunk revíziója

 

György Péter előadásában azt elemzi történeti szempontból, hogy milyen előzményeknek köszönhetően vált a mai magyar társadalom, kulturális és politikai élet végletesen megosztottá hitek, értékrendek és politikai hitvallások mentén.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás felvétele

 

Február 21. Gelencsér Gábor: Az ezredforduló fiatal magyar filmjének társadalmi-politikai szerepvállalása

 

Gelencsér Gábor előadásában olyan ismert kortárs rendezők életpályáját mutatja be, akik filmjeikkel intenzíven reagáltak a magyar társadalom problémáira. az elemzések közt kiemelt szerepet kap Fliegauf Benedek Csak a szél című alkotása, mely a 2012-es Berlinálén Ezüst Medve díjat nyert.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

 

Február 28. Petschnig Mária Zita: A magyar gazdaság 2013-ra kialakult helyzete

 

„Sikertörténet?” Petschnig Mária Zita ezt az alcímet adta Szegeden tartott előadásának. Az elkeresztelés háttértörténete Orbán Viktor egyik beszédéhez kötődik, mely szerint a gazdasági mutatók alapján Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években európai sikertörténetté váljon. Ez a kijelentés híven tükrözi a kormány álláspontját, mely alapján hazánk gazdasági állapota a biztos stabilitás, sőt, bizonyos szempontból a növekedés irányába mozdul el, a válságnak köszönhető recesszió mélypontján pedig sikeresen túlléptünk. Petschnig Mária Zita azonban más véleményen van. Szerinte az adatok másról árulkodnak, nem beszélhetünk stabilitásról, sőt, a növekedéssel kapcsolatos bejelentéseket sem szabad készpénznek venni.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás felvétele

 

Március 7. Szajbély Kata: Alapjogvédelem és alkotmányosság

 

Szajbély Kata előadásában az alapjog védelem aktuális problémáiról és az alkotmányozási folyamatról beszél.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Március 14. Herzog Mária: Mélyszegénység és társadalmi mobilitás

 

Az előadás során szó esik több olyan életminőséget meghatározó társadalmi folyamatról, mely a mai Magyarországon jelentősen befolyásolja a családok életkörülményeit, nagymértékű hatást gyakorolva ezzel a gyermekek fejlődésére, az előttük megnyíló, illetve lezáruló lehetőségekre.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Március 21. Tóth Csaba: A politikai kultúra a mai Magyarországon

 

A politikai kultúra kifejezésével gyakran találkozunk - leginkább negatív kontextusban. A magyar politikai kultúrát sokan „fejletlennek” minősítik. Mások - pozitív vagy negatív megközelítésben - a magyar politikai kultúra sajátosságairól, más országokhoz képesti eltérő vonásairól beszélnek. Az előadás e problémákat járja körül: arra keresi a választ, hogyan gondolkodnak a magyar polgárok államról, demokráciáról, pártokról, politikáról; hogy másként viselkednek-e, mint más országok lakói, s hogy vajon van-e sajátos magyar „néplélek”.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Március 28. Havas Gábor: A cigánykérdés Magyarországon

 

Mi is a cigánykérdés? Mik azok a társadalmi és kulturális tényezők, melyekből a magyarországi cigányokat érintő konfliktusok fakadnak? Milyen hatások érik a roma etnikumot, mennyire nevezhetjük azt heterogénnek, és milyen viszonyba állítható a többségi társadalommal? Hogy éli meg mindezt a cigányság azonosságtudata? Havas Gábor előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Április 11. Farkas Éva: Magyar és európai oktatáspolitika

 

Magyarországon, 2011 végén megkezdődött az oktatási rendszer új működési pályára állítása, amelynek során abba az irányba mozdult el a struktúra, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek az oktatási rendszerben és kevesebb tudással kerüljenek ki onnan. Farkas Éva ennek okait és következményeit elemzi, az EURÓPA 2020 és a Gondoljuk újra az oktatást stratégiák célkitűzéseinek kontextusában.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Április 18. Ludassy Mária: Szabadság és egyenlőség

 

Locke a Polgári kormányzatról (1688) című művében fogalmazta meg először a "szabadnak és egyenlőnek született" ember tézisét. Nála e két velünkszületett természeti attribútum még teljes harmóniában leledzett, ahogy a liberalizmus és a demokrácia (elidegeníthetetlen szabadságjogok és többségi döntés) elve is. A XVIII. században azonban megmutatkozott, hogy ez távolról sem prestabilita harmonia, eleve elrendezett összhang: Rousseau Társadalmi szerződésében a közvetlen demokrácia eszménye már összeegyeztethetetlen a képviseleti rendszerrel, Robespierre és Saint Just a "szabadság zsarnoksága" nevében elutasítja a 'bourgeois' szabadságjogok többségét, liberális kritikusaik (Condorcet és Benjamin Constant) pedig az egalitárius eszmék túlzásait vetik el a személyes szabadság szentsége és sérthetetlensége nevében. Tocqueville számára már az "EGYENLŐSÉG A SZOLGASÁGBAN" jelenti a legveszedelmesebb szabadsággyilkos elvet, melyhez a "többség zsarnoksága" adhatja a demokratikus keretet.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 

Április 25. Setényi János: A felsőoktatás jövője és a bolognai rendszer

 

Az előadásban szó esik több olyan felsőoktatás jövőjét érintő folyamatról, amelyekkel a tandíjakat bevezető hagyományos felsőoktatásnak szembe kell néznie. A nyílt forrású tanulás olyan üzleti modell, amely a felsőoktatás következő nagy átalakulásához vezethet.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

Május 9. Merkovity Norbert: A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai

 

A választási kampányok rendkívül fontosak a politikusok számára, hiszen itt indulnak el a legitimáció megszerzésének útján. Az átlagember számára e művelet közben a politikusok szimpatikussá vagy ellenszenvesekké válnak, ami befolyásolja a végső döntésüket, azt hogy ki mellett teszik le a voksukat. Egy dologban azonban biztosak lehetünk, a végső döntése előtt meggyőzési és manipulálási technikák sorozatával találkozik az állampolgár.

 

Az előadásról bővebben | Az előadás diái | Az előadás felvétele

 uszt_logo_rgbInfoblokk3_ESZA

 

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

2017. október 6-án Bálint Sándor életét, munkásságát bemutató kiállítás nyílt Szegeden, a Dóm Látogatóközpontban, „Az én másokért adatott” – Dokumentumok, tárgyak Bálint Sándor hagyatékából címmel, mely a Dóm Galéria időszakos kiállítássorozatának első állomása, és a Móra Ferenc Múzeum rendezésében valósult meg.