Tizenöt plakát ad átfogó képet Gustav Klimt (1862-1918) életéről és munkásságáról, valamint két tárlóban művészeti albumokat láthatnak az érdeklődők.

A kiállítást Csúri Károly, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék professzora nyitotta meg, aki a szecesszió, másként Jugendstil (modern style, Art Nouveau stb.) európai kontextusáról beszélt. Mint elmondta, a modern ember megtapasztalhatta az ipari fejlődés árnyoldalait, a művészeknek egyre inkább törekvésévé vált, hogy újra a humánumot hangsúlyozzák. Az 1896-ban Münchenben elindított Jugend című lap az új irányzat hitvallását esztétikailag mint a historizmussal való szembehelyezkedést, etikailag pedig egyfajta világjobbító szándékban jelölte meg, szerették volna, ha a művészet a hétköznapok részévé válik.

Bécsben pedig 1897 májusában huszonhárom művész azzal fejezte ki elégedetlenségét a korábbi kiállításpolitikával és művészeti irányvonallal szemben, hogy kilépett a Hans Makart historista szemléletét propagáló Bécsi Képzőművészeti Egyesületből. Köztük volt Josef Hoffmann, Joseph Maria Olbrich, Koloman Moser, Carl Moll és Gustav Klimt is. Megalakították az Osztrák Képzőművészek Egylete – Szecesszió nevű csoportot (röviden Bécsi Szecesszió). A szecesszióval a szigorú, akadémikus alkotóelvekkel szembeni szabadságot akarták kifejezni. A csoport első elnöke maga Klimt volt, első, 1898-as tárlatukra Ferenc József császár is ellátogatott. Csúri Károly hangsúlyozta, a századforduló környékén az addig jobbára a zene városaként emlegetett császárvárosban fellendült a képzőművészet is.

A megnyitó után Raoúl Ruiz Klimt című filmjét is megtekinthették a résztvevők. A tárlat az SZTE Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, a szegedi Osztrák Könyvtár, valamint a budapesti Osztrák Kulturális Fórum szervezésében valósult meg.

Arany Mihány

A kiállítás megnyitóján készült képek itt megtekinthetők. Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Mészáros Zoltán