az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Bevezetés az irodalomtudományba

az oktató neve

Dr. Horváth Márta, Dr. Szabó Erzsébet

az oktató beosztása

adjunktus, adjunktus

az oktató tanszéke

Germán Filológiai Intézet

az oktató ímélcíme

horvathm@lit.u-szeged.hu, saboe@lit.u-szeged.hu

az óra helye

TIK

az óra időpontja

hétfő 12-14

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás során a hallgatók megismerik az irodalomtudomány részterületeit, megértik és megtanulják használni azok alapvető fogalmait, megismerik az irodalomtudomány fontosabb irányzatait és módszereit, áttekintést nyernek az irodalom intézményrendszeréről, valamint az elmélet- és kánonalkotás aktuális kérdéseiről.

részletes (hetekre bontott) tematika

Témakörök:

• az irodalomtudomány intézményrendszere
• az irodalomtudomány részterületei
• az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései
• műfajelmélet
• az irodalomelmélet újabb irányzatai, terminológia

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

Arisztotelész: Poétika. Ford. Ritoók Zsigmond. Budapest: PannonKlett 1997.

Barthes, Roland: Az írás nulla foka. In: Uő: A szöveg öröme. Budapest 1996. 8-9.

Barthes, Roland: A szerző halála. In: Uő: A szöveg öröme. Budapest 1996. 50-55.

Bernáth Árpád – Orosz Magdolna – Radek Tünde – Rácz Gabriella – Tőkei Éva: Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés. Bp., Bölcsész Konzorcium, 2006. (részletek.)

Bernáth Árpád: Építőkövek a lehetséges világokhoz poétikájához. (Bevezetés) Szeged: Ictus 1998.

Csúri Károly: Lehetséges világok vizsgálata mint műértelmezés. http://acta.bibl.u-szeged.hu/17195/1/studia_poetica_009_109-120.pdf

Cohn, Dorrit: Áttetsző tudatok = Az irodalom elméletei II. , szerk. Thomka Beáta, Pécs, JPTE-Jelenkor, 1996. 93-98.

Freud, Sigmund: A költő és a fantáziaműködés. In: Halász László (Szerk.): Művészetpszichológia. Budapest: Gondolat 1973. 123-131.

Gadamer, Hans-Georg: Az eminens szöveg és igazsága. In: Bókay, Vilcsek, Szamosi, Sári: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása 229-234. o.

Geertz, Clifford: A mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalokról. In: Uő: Az értelmezés hatalma. Budapest: Századvég 2012.

Genette, Gérard: Az elbeszélő diszkurzus. (Bevezetés). In: Thomka, Beáta: Az irodalom elméletei. Pécs: Jelenkor 1996. http://users.atw.hu/irodalomelmelet/genette2.pdf

Jakobson, Roman: Nyelvészet és poétika. In: Bókay, Vilcsek: 451-456. o. (Innen: „Funkcióinak sokféleségében kell tanulmányoznunk a nyelvet”.)

Jauß, Hans-Robert: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. 167-171. o. (a VI. pontig) http://htb.gyenoe.hu/images/0/0f/4_Jauss.pdf

Moretti, Franco: Graphs, Maps, Trees. abstract Models for Literary History. https://www.mat.ucsb.edu/~g.legrady/academic/courses/09w259/Moretti_graphs.pdf 67-80. o.

Propp, Vladimir: A mese morfológiája. In: Bókay, Vilcsek. 316-319.o.

Lévi-Straus: A mítoszok strukturális elemzése. In: Bókay, Vilcsek. 491-487.

Szegedy-Maszák Mihály: A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet. In: Dobos István–Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Kánon és kanonizáció. Debrecen: Csokonai, 2003. 9-22.

Zunshine, Lisa: Miért olvasunk kitalált történeteket? Elmeteória és a regény. In: Horváth Márta (Szerk.): A művészet eredete. Budapest: Typotex 2014. 141–166.

ajánlott olvasmányok (ha vannak)