A BeReal-jelenség nyomában

Időpont: 10:30–10:50

Terem: Kari Konferenciaterem

Előadó: Rudisch Ferenc egyetemi tanársegéd

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: kommunikáció- és médiatudomány BA

Filterek, reklámok, hirdetések és influenszerek nélkül tűnt fel 2020-ban a francia fejlesztésű BeReal, az alkalmazás egy amerikai marketingkampánynak köszönhetően hamarosan globális népszerűségre tett szert, az anti-Instagramként márkázott platform a fiatal magyar felhasználók körében is felkapottá vált. A BeReal innovatív alapfunkciójának lényege az volt, hogy a felhasználóknak mindösszesen két percük van arra, hogy egyszer a napjuk során kétkamerás szelfit készítsenek magukról. Arról pedig, hogy mikor nyílik meg a kétperces időablak, a BeReal dönt. Az újszerű megoldással a francia fejlesztők alkalmazása felhasználók milliói számára vált izgalmassá, csakhogy egy idő után kiderült, az alapfunkció kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a felhasználók tartósan a platformon maradjanak. A BeReal ezért módosította funkcióit, a változások nyomán például már nem csak a platform által meghatározott kétperces időablakban van lehetőségünk képet készíteni, illetve egy nap alatt akár már több fotót is feltölthetünk. Az anti-Instagram végül tehát mégiscsak Instagrammá válik? Lehet, hogy még a hirdetések és az influenszerek is megjelennek majd? És vajon elkerülhető-e ez egyáltalán?

Az AI nap hírei - A mesterséges intelligencia használatának lehetőségei a médiában

Időpont: 11:00–11:20

Terem: Kari Konferenciaterem

Előadó: Mátyus Imre mesteroktató

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: kommunikáció- és médiatudomány BA

Bár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések már több évtizede zajlanak, a jelenség csak az elmúlt pár évben vált érzékelhetővé a szélesebb társadalom számára. A médiafogyasztók jelentős része leginkább az OpenAI által létrehozott ChatGPT kapcsán találkozott a fogalommal. A mesterséges intelligencia jelene és jövője egyszerre reményteli és aggályos, melynek egyik oka az a fogalmi bizonytalanság, mely a hétköznapi életben körülveszi. Azonban bárhogyan ítéljük is meg, mindenképpen fontos mérföldkőhöz érkeztünk a szellemi munka automatizálása terén. Ebben az előadásban nem csak azt tisztázzuk röviden, hogy mi a mesterséges intelligencia és melyek a legfontosabb formái, hanem azt is, milyen változásokra, felhasználásokra, kihívásokra számíthatunk fejlődése kapcsán a médiában.

"Mit töröl el a 'cancel culture'? És hogyan csinálja?

Időpont: 11:30–11:50

Terem: Kari Konferenciaterem

Előadó: Dr. habil. Rákai Orsolya egyetemi docens

Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: kommunikáció- és médiatudomány BA

Az úgynevezett eltörléskultúra gyakori kifejezés lett az utóbbi 8-10 évben: a digitális kizárás illetve érvénytelenítés mechanizmusa nemcsak baráti, ismerősi körben, de a szélesebb közvéleményt érintő médiadiskurzusban is előfordul. De vajon önmagában álló, rendellenes jelenségről van szó? A társadalomelmélet illetve társadalomlélektan ezt a jelenséget általában a bűnbakképzés és a kognitív disszonancia-redukció eljárásaival hozza összefüggésbe, és egyfajta rendellenességként, túlkapásként tekint rá. A kortárs médiaelmélet bizonyos képviselői azonban arra gyanakszanak, hogy mai online tömegkommunikációs tereink működésmódja kifejezetten kedvez a "digitális boszorkányégetésnek". Miért mondják ezt – és vajon igazuk lehet?