Mi micsoda az archeogenetikában? – 2018. március 14.
Mende Balázs Gusztáv
A JATE történész szak elvégzése (1995) után a szegedi Doktori Iskolában paleoantropológiából szerezte PhD fokozatát (2001). 1995 óta az MTA Régészeti Intézet kutatója, létrehozásától kezdve az Archeogenetikai Laboratórium munkatársa és vezetője. Kutatási területe a Kárpát-medence népességeinek paleoantropológiája, paleodemográfiája és archeogenetikája, publikációi is ezeket a területeket fémjelzik. 2001-től kezdve részese az SZBK Genetikai Intézet és az MTA Régészeti Intézet közös, a honfoglalás kor genetikai kutatását célzó projekteknek. 1996 óta oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében és más hazai egyetemeken. Több nemzetközi és hazai interdiszciplináris kutatási projekt koordinátora és aktív résztvevője.
Előadás tartalma:
Az előadás rövid betekintést kíván nyújtani az archeogenetikai kutatások módszertanába, eddigi eredményeibe, különös tekintettel a honfoglalás kor és a magyar őstörténet népességtörténeti problémái tekintetében. Arra is próbál választ adni, hogyan lehet egyeztetni a történeti-régészeti kutatások eredményeit az archeogenetikai vizsgálatok adataival, hol húzódnak az interpretáció határai. Arra is választ keres, miért kerülnek szükségszerűen ellentmondásba a bölcseleti és a biológiai tudományok az őstörténeti kutatások terén.
Friss Hírek
Hetvenhét kutató, köztük az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar öt munkatársa vette át 2024 áprilisában az MTA doktora címért járó oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett ünnepélyes átadón várták azon kutatókat, akik kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegezték, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédték.