Barna Gábor

Etnográfus, a Társadalomtudományi Intézet Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszékének (2008 és 2015 között tanszékvezető) egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a finn Tudományos Akadémia (Societas Scientiarum Fennica) külső tagja. Az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője (2013-tól), a Szent István Tudományos Akadémia főtitkára és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társasági alelnöke (2016-tól). Több horvát, szlovén, cseh és szlovák néprajzi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Könyvei: Búcsújáró magyarok, Búcsújárók; Az Élő Rózsafüzér társulata: Imádság és imaközösség a 19-21. századi vallási kultúrában; Saints, Feasts, Pilgrimages, Confraternities. Selected Papers. Fontosabb kitüntetései: Jankó János-díj, Solymossy Sándor-díj, Mestertanár aranyérem, Scheiber Sándor-díj, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje.

Glässer Norbert

Etnográfus, a Társadalomtudományi Intézet Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport külső munkatársa, az SZTE-BTK Identitás és kultúra kutatócsoport tagja.

Könyvei: Kalászfejek zsolozsmája: Aratás és cséplés Óbecsén a XX. században; Találkozás a Szent Igazzal: A magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó cádik-képe 1891-1944; Mózes kőtáblái a hármashalmon: Zsidó hagyomány és szimbolikus politika határán. Kitüntetések: Bálint Sándor érem, Pro Scientia Aranyérem, Scheiber Sándor-díj.

Az előadások tartalma:

A zarándoklat találkozás a Szenttel, a hívő világának középpontját jelentő szent helyen. A szentírási zarándoklatok a jeruzsálemi Szentély zarándokünnepeihez kötődtek, a kereszténység zarándoklatai pedig az evangéliumi szent helyekhez, melyek a Szentföldre vezető zarándokutak ellehetetlenülésével Rómába és Európa más zarándokhelyeire tevődtek át. A középkori zarándokgyakorlat egyúttal a bűnök jóvátételeként a közösségi kontroll és konfliktuskezelés egyik eszközének is tekinthető. A modern kori zarándoklatok a közösség és identitásformálódás fontos eszközei, amelyek későmodern társadalmunkban reneszánszukat élik. A különböző zarándokutak újabb funkciókat és jelentésrétegeket nyernek az egyéni vallási élményt kereső utazóktól a szervezett zarándokturizmusig. Az előadás keresztény és zsidó történeti és recens példákon mutatja be a zarándoklatok társadalmi beágyazottságait és kulturális vonásait.