Vallástudomány mester szak (MA) - magyar nyelven

Vallástudomány mester szak (MA) - magyar nyelven

4 FÉLÉVES KÉPZÉS


Az ország első vallástudományi szakját a Szegedi Tudományegyetem indította el. A bolognai folyamatnak megfelelően a Bachelor szintű képzés elérhető a szabadbölcsészet vallástudomány szakirányán, illetve 2008 szeptemberétől indul a vallástudományi Master képzés. A választható szakirányok: vallástörténet (belső-ázsiai vallások) és vallás a modern világban (alkalmazott vallástudomány).

A vallástudományi mesterszakok célja, hogy alapos módszertani, elméleti és történeti hátteret adjanak a különböző vallási jelenségek és problémák megértéséhez. Ennek birtokában a hallgatók képesek lesznek tájékozódni a jelenkori vallási gyökerű eseményeiben, illetve alkalmassá válnak a különböző vallási dimenziók történeti, illetve jelenkori kutatására is.

A vallástörténeti Master programban a hallgatók a hindu, a buddhista, valamint az iszlám vallás eszmetörténeti hátterével, vallásfilozófiai gondolkodásával és nyelvi hátterével ismerkednek meg, míg az alkalmazott vallástudományi Master program alapvetően társadalomtudományi (szociológia, antropológia, pszichológia) alapokon vizsgálja a modern kori vallási entitásokat.

 

Munkaerő-piaci lehetőségek

Az indítandó mesterszak révén közvetített tudást számos munkahely igényli ill. hiányolja: levéltár, könyvtár, múzeum, folyóirat, kulturális szervező, média, humán szakos tanárok – ezek vallástudományi alapszakja minőségileg megemeli munkavégzésüket. Ezekhez tartoznak azok az egyetemi tanszékek ill. akadémiai kutatóhelyek, melyek tudományos és kutatási profilja a vallási dimenzióval határos: filozófia, szociológia, lélektan, történelem, néprajz stb.

A vallástudományi végzettség iránti regionális érdeklődés abban mutatkozhat meg elsősorban, hogy az eddig a szakunkon végzett összes diplomás részben szakterületének megfelelően elhelyezkedett, elsősorban a civil szférában, másodsorban a tudomány és a tudományos management területén. A szak természetéből fakadóan azonban elsősorban mégsem a regionális igények kiszolgálása lehet az értelmezhető feladat, hanem azon területek figyelembe vétele, ahol a kulturális sokféleség és kommunikáció kezelése és alkalmazása nélkülözhetetlen. Szeged a Balkán kapuja, ahol az a feladat az egész egyetemre és különösen az ilyen kultúraközvetítő szakokra egyértelmű feladatokat hárít.

A hallgatókat a szakban a kutatásfejlesztésre, a tudományos diskurzusra illetve a későbbi doktori képzésre elsősorban az készíti fel, hogy a szemináriumokon és tutoriális foglalkozásokon a hallgatói bátorítjuk és segítjük. Továbbá a tanszék folyamatos kutatási tevékenységébe a hallgatókat rendszeresen bevonjuk. A tanszék nemzetközi hallgatói mobilitást támogató programjai lehetővé teszik a nemzetközi fórumokon való jenlétet és tapasztalatszerzést. A kiemelkedő pályázati tevékenységben való részvétel megnöveli az önmenedzselési és pályázatírási ismereteket.

A szakirányok elméleti tematikája továbbá a releváns vallási alapnyelvek ill. a kutatási módszerek elsajátítása megalapozza a doktori képzésben való részvételt. A kiemelkedő tehetségű diákokat a tutoriális foglalkozások és a szakdolgozati szeminárium keretében lehet felkészíteni a doktori iskolára.

 

Felvételi folyamat

A szakra mindenki jelentkezhet, akinek van diplomája. Mivel azonban a mesterszak nagy mértékben az egyetemen működő szabad bölcsész BA szak vallástudomány szakirányára épül, a vallástudomány MA-ra belépő hallgatóktól meg fogjuk követelni, hogy az MA képzéssel párhuzamosan bizonyos mennyiségű kreditet teljesítsenek a BA vallástudományi tárgyaiból. A teljesítendő kreditek száma attól függ, hogy az illető milyen diplomával érkezik, vagyis tanult-e már szakunkhoz kapcsolódó tárgyakat.

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

I. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szabad bölcsész alapképzési szak vallástudomány szakiránya, illetve vallástudomány minor képzése.

II. A bemenethez elsősorban számításba vehető szakok: a magyar, a történelem, a néprajz, az ókori nyelvek és kultúrák, az andragógia, a szabad bölcsészet, a nemzetközi tanulmányok, politológia, informatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok, valamint a hitéleti szakok.

Követelmény:15 kredit vallástörténeti és valláselméleti ismeretkörökből.

III. Továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

Követelmény: elismerhető legyen legalább 30 kredit vallástörténeti, valláselméleti, valamint társadalomtudományi ismeretkörökből.

IV. Ahol nem, illetve hiányosan ismertethető el kreditmennyiség, ott a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

MEGJEGYZÉS

Az angol nyelvű mesterszakra jelentkezőknek, akik az I-III. pontban meghatározottaktól eltérő, nem Magyarországon szerzett BA fokozatal ekvivalens diplomával rendelkeznek igazolniuk kell, hogy a végzettséget kiadó országban MA vagy azzal egyenértékű képzésre felvételt nyerhetnének.

Felvételi eljárás

Hozott pontokat nem számítunk, írásbeli és szóbeli felvételit tartunk, a felvétel az itt szerzett pontok alapján dől el.

A felvételi teszthez és a szóbeli meghallgatáshoz az alábbi két csoport könyvből kell legalább 1-1-et választani.

Vallástörténet:

  • Tworuschka, Monika és Tworuschka, Udo: A vallások világa. Budapest: Helikon 2007. pp. 352
  • Bowker, John, A világ vallásai. Budapest: Gabo 2005. pp. 215
  • Armstrong, Karen: Isten története. Budapest: Európa 1997. pp. 536

Alkalmazott vallástudomány

  • Weber, Max: Vallásszociológia. Budapest: Helikon 2005. pp. 368
  • Schleiermacher, Friedrich: A vallásról, beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest: Osiris 2000. pp. 171
  • Freud, Sigmund: Totem és tabu. Budapest: Göncöl 1990. pp. 151

 

A elvételi eljárásban a pontok a következőképpen oszlanak meg:

  • Írásbeli vizsgán szerezhető összes pont: 30 pont
  • A szóbeli vizsgán szerezhető, szakirodalomhoz kötődő összes pont: 30 pont
  • A szóbeli vizsgán szerezhető, társadalomtudományi, kulturális és vallási ismeretanyagban való általános jártasság: 30 pont
  • Többletpontok nyelvtudásért: 10 pont

 

MEGJEGYZÉS

Az angol nyelvű szakra felvételizők az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgát is angol nyelven teszik le.

 


Vallastudomanyi_tanszek_logo_szoveg