Az SZTE Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Intézete és Oktatáselméleti Kutatócsoportja által szervezett workshopon részt vett Eckhard Klieme, Németország legnagyobb oktatási kutatóintézetétől, a DIPF-től. A Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung, azaz: ’Nemzetközi Pedagógia Kutatásra Szakosodott Német Intézet’ oktatásminőség és értékelés részleg igazgatójaként elmondta: főként a korai fázisban vizsgálják a gyerekeket – óvodás, iskolás, illetve középiskolás fokon, és több tudományág szemszögéből: neveléstudomány, pszichológia, szociológia és közgazdaságtan. A professzor azt is elmondta, szoros együttműködésben dolgozik Csapó Benővel, a szegedi Neveléstudományi Intézet vezetőjével, aki az egyik legelismertebb európai neveléstudománnyal foglalkozó kutató és az egyik legfontosabb külföldi partnere. A kooperáció súlypontja a pedagógiai értékelés, valamint a tanulók teljesítményének, hozzáállásának és gondolkodásmódjának vizsgálata.

Fókuszban a számítógépes mérések

A professzor hangsúlyozta a fejlesztés alatt levő számítógépes mérési módszerek fontosságát. Olvasásértést például korábban csak úgy tudtak mérni, hogy a papírra nyomtatott szöveggel, grafikonnal, diagrammal és a nekik feltett kérdésekkel kellett dolgozniuk a tanulóknak. A PISA-felméréseken ezek a kérdések gyakran megkövetelik, hogy az olvasó következtetéseket vonjon le a szövegből, nemcsak puszta reprodukcióról van tehát szó. Egy klímaváltozással kapcsolatos szövegnél például a diáknak állást kell foglalnia, pro és kontra érveket írnia. Számítógéppel különböző forrásokat tudnak szimulálni, az internet segítségével a szöveg valamely szavához tartozó szótárbejegyzés, grafikon linkelhető be. Ezzel lemérhetik, miként tudnak bánni a diákok az új médiumokkal, arról nem is beszélve, hogy sokkal aktuálisabbak a szövegek – magyarázta Eckhard Klieme. Azon is dolgoznak, hogy kiegészítő információkat nyerhessenek, mint például az olvasási sebesség, vagy hogy melyik oldalakat tekinti meg a feladatmegoldás közben a tanuló. A módszerrel hatékonyabb a mérés és az adminisztráció, az adatok gyorsabban rendelkezésre állnak és új diagnosztikai elemzések valósulhatnak meg a számítógéppel végzett tesztelésnél.

500 ezer tanuló, 70 ország

A másik szakértő, Joachim Funke általános pszichológiával foglalkozik, kutatási területe a gondolkodás és a problémamegoldás. A három évente megvalósuló PISA problémamegoldással foglalkozó nemzetközi szakmai csoportját vezeti. Éppen most készítették elő a PISA 2012-t, melyben világszerte 500 ezer tanuló vesz részt 70 országból – számolt be a professzor. Idén első alkalommal az interaktív feladatnál a diákoknak különböző készülékekkel kell problémamegoldó képességeiket bizonyítaniuk. Például egy mp3-lejátszót szimulálnak a számítógép-képernyőn, vagy kis jegykiadó-automatát, melyek esetében a tudásmegszerzést és tudásalkalmazást kutatják. Egy konkrét példa: a tanulók egy mp3-lejátszót látnak a képernyőn, és ki kell találniuk, hogy miként működnek a gombok, amelyekhez nincs semmilyen felirat. Ezután meg kell adniuk például, hogyan lehet a lehető legkevesebb gombnyomással XY zeneszámot, ilyen és ilyen hangerővel lejátszatni – magyarázta a Joachim Funke.

Fejlődő felmérők

A nemzetközi felmérést nem egy bírálat érte az elmúlt években, Joachim Funke azonban bizakodó. „Én a kritika barátja vagyok” – hangsúlyozta a professzor, és hozzátette: a felmérés révén olyan gondolatok jelentek meg a köztudatban, amelyek korábban nem léteztek. A szakembereknek feladta a leckét, hogy egyes területeken Finnország miért teljesít olyan jól, más területen a németek olyan rosszul, jóllehet sokat invesztálnak az oktatásba. Keresik a legjobb gyakorlatot, hol, miként motiválják a tanárokat – összegzett Joachim Funke. „A PISA dinamikus, és képes tanulni” – így a professzor. Joachim Funke hozzátette: nem bürokraták ülnek a felméréseknél, hanem tudósok kísérik, és az oktatással foglalkozó politikusok kemény tényeket kapnak. Ezekből lehet levonni azokat a következtetéseket, hogy milyen nagynak kell lennie egy iskolai osztálynak, hogyan alakítsák a tanárképzést, vagy milyen információkat adjanak a szülőknek egy-egy iskoláról. „Tudósként is felelősek vagyunk azért, hogy ilyen és hasonló információkat elérhetővé tegyük az állampolgárok számára” – zárta gondolatait a professzor.

Joachim Funke elismerően szólt a SWEE-ről, mely 20-30 fiatal tudóst hoz össze különböző országokból, Németországtól Nagy-Britannián át Finnországig. Véleménye szerint a legfontosabb, hogy együttműködéseket, a kutatáshoz szükséges hálózatot tudnak kialakítani, és a workshop kellemes légkört teremt az informális beszélgetéseknek is. A professzor már negyedik alkalommal vesz részt a workshopon, ez alkalommal tíz fiatal kollégával érkezett. „Abban a szellemben ösztönözzük egymást, hogy új eszközökkel tudjuk javítani a képzést, segíteni a tanárokat, hogy többet tudjanak meg a diákjaikról, a tanulókat pedig abban, hogy magukról jobb képet alkothassanak. A szülőknek is fontosak ezek a visszajelzések, hogy a megfelelő iskolát tudják választani gyermekeiknek” – összegzett a professzor.

 Arany Mihály