„Lélekmadár és ezüstzsinór” – a magyar parasztság hiedelemvilágáról

„A magyar parasztság lélekhite” címmel tartott előadást Gyöngyössy Orsolya a SZAB székházában 2014. november 6-án.

neprajzGyöngyössy Orsolya, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tagja érdekes ismeretterjesztő előadással mutatkozott be a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A fiatal kutatónőnek a magyar parasztság hiedelemvilágából hozott témája betekintést engedett a hallgatóságnak a néprajz és a kulturális antropológia tudományterületeibe.

 

Középiskolás éveink alatt szinte mindent megtanulhattunk a görög és római mitológiáról, ehhez képest saját népünk hiedelemvilágáról kevés információval ruháztak fel egykori tanárjaink. Pedig a magyar parasztság lélekhitének elemei sokban hasonlítanak más népek hiedelemvilágához. – A székelyek elképzelése szerint minden egyes embert egy ezüstzsinór köt az Úr Jézushoz. Amikor Krisztus úgy látja, hogy földi életünk a végéhez ért, akkor megszakítja ezeket a fonalakat. Ez a hiedelem nagyon hasonló a görög mitológiából ismert moirák sorsfonalához – világosította fel a hallgatóságot Gyöngyössy Orsolya.

 

A magyar parasztság lélekhite három elemből tevődik össze. Az első a különböző szervekhez köthető úgynevezett életlélek. Úgy tartották, hogy mindegyik szervhez tartozik egy lélek, bármelyik sérülése halálhoz vezethetett. A második az archaikus duális lélekhit. Ez a sámán hagyományokra vezethető vissza. Ha valaki megbetegszik, akkor a lelkét elrabolták. Amikor a sámán transzba esik, az a feladata, hogy visszahozza az elrabolt lelket. Innen származik az a kifejezésünk, hogy „hálni jár belé a lélek.” A harmadik elem a test és a lélek dualizmusa. Gyöngyössy Orsolyának a kutatásai során több székely is beszámolt arról, hogy meg tudják állapítani, mikor van az ember utolsó lélegzetvétele. – Az idős székely emberek szerint a haldoklók először a gyomorból veszik a levegőt. Ebből ki tudják következtetni azt, hogy mikor kerül sor az utolsó lélegzetvételre, az úgynevezett szuszogó lélek eltávozására – mesélt tapasztalatairól.

 

A hetes szám nemcsak a magyar népmesékben tűnik fel, hanem a magyar paraszti hiedelemvilágban is fontos szerepet tölt be. – Sokak szerint hét napig marad a földön a lélek. Itt párhuzam vonható a zsidók hét napos gyászával. Egy kolozsvári kutató szerint ez az idő hat hétre tehető, mert hat hét alatt romlik el a szív a testben. A magyar parasztság túlvilági képében a keresztény és a pogány elemek erőteljes keveredése figyelhető meg. Például a csángók hét eget és hét poklot különböztetnek meg fejezte be gondolatait az előadó.

 

SZTEinfo – Cserei Bettina

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

„Végül is, mesélte O., mint mindig, ha orosz téma merült fel, (…) az orosz mesék végtelen répája, az orosz mítosz centrális metaforája, illetve hát Tolsztoj és Gogol végtelenjének ügyében is ruszista barátnőjéhez, Szőke Katalinhoz fordult” (Tolnai Ottó: A répa. Nádler-képek mentén)