Ferences_Obszervancia_Italiaban_kiemelt

Konferencia a ferences obszervanciáról

„Ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság” címmel rendeztek nemzetközi konferenciát 2014. december elején Szegeden. Az SZTE több oktatója is részese volt a sikernek.

„A kései középkor vallás-és egyháztörténetének egyik fontos része a ferences renden belül létrejött obszerváns irányzatok, amelyek szerte Európában fontos szerepet játszottak a korabeli egyházat megújító törekvésekben, befolyásolni kezdték a városok és a királyi udvarok politikáját, ösztönözték a keresztes hadjáratok szervezését, és felléptek az eretnekmozgalmakkal szemben” – magyarázta Galamb György. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Középkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója volt az egyik fő szervezője a 2014 december elején Szegeden rendezett „Ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság” című nemzetközi konferenciának.


A ferencesekről azt is elmondta Galamb György, hogy „az Itáliából kiinduló irányzat hamar megjelent Boszniában, majd a vele határos Magyar Királyságban is. Két képviselőjük, Kapisztrán János és Marchiai Jakab említése nélkül nemigen lehet megírni a 15. század magyar történetét. Fontos megemlíteni, hogy Szegeden is hamar megtelepedtek az obszerváns szerzetesek, akik már 1444-ben megkapták az itteni ferencesek kolostorát, és mintegy 1480-tól kezdve már a jelenlegi Alsóvárosi Ferences Templom helyén élnek, azóta is formálva a helyi lakosok vallási és közösségi életét. A török hódoltág korában az egész délvidéken gyakorlatilag ők jelentették a katolikus egyházat.”

„A ferences obszervancia sokoldalú hozzájárulása a késő középkori és kora-újkori Európa vallási és kulturális életéhez, ezen belül pedig Itália és Magyarország korabeli kapocsolataiban játszott szerepe indokolta a Maceratai Egyetem, a Római Magyar Akadémia és az SZTE Középkori Egyetemes Tanszékének kezdeményezését, amely egy iker-konferencia megszervezését tűzte ki célul” – avatott be a részletekbe Galamb György. A témával foglalkozó magyar és olasz kutatók egy szűkebb körű összejövetele le is zajlott 2013. december 6-án és 7-én Maceratában és Sarnanóban, ahol nyolc előadás hangzott el arról, hogy Itália és Magyarország kulturális kapcsolataiban hogyan fonódik össze a humanizmus és a ferences obszervancia. Az SZTE-t itt Galamb György képviselte (BTK, Középkori Egyetemes Történeti Tanszék)


Ferences_obszervancia_2014._december_4
Konferencia a ferences obszervanciáról - GALÉRIA


Az ennek folytatásaként Szegeden 2014. december 4-e és 6-a között megtartott konferencia témája tágabb volt, amit a címe is jelez: „A ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság.” A téma magyar kutatóin kívül cseh, francia, olasz és román kollégák vettek részt az eseményen. Húsz előadás hangzott el az obszervancia szervezetéről és belső viszonyairól, a laikus társadalommal fönntartott kapcsolatairól, könyvtárairól, a különféle -- itáliai és magyar -- obszerváns szerzők prédikációiról és egyéb műveiről, kifejtett tevékenységéről és a magyar irodalomtörténetírásban tükröződő emlékezetükről. A konferencián jelen volt az olaszországi Monteprandone polgármestere. Ebben a kisvárosban született a ferences obszervancia egyik, már említett neves alakja, Marchiai Jakab: a hagyomány úgy tartja, hogy Szegeden is megfordult és az alsóvárosi ferences kolostorban őrzőtt szék az ő használatában volt.


A konferencia megnyitóján megjelent Dobszay Benedek, a magyar ferences rendtartomány főnöke és Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök, aki a résztvevők tiszteletére fogadást is adott. A külföldi vendégeknek alkalma nyílt arra, hogy Szeged város kulturális és történelmi nevezetességeit is megtekintsék. A rendezvény gondos házigazdája volt a Ferences Plébánia és a Ferences Látogatóközpont, létrejöttét támogatta a Római Magyar Akadémia igazgatója, Molnár Antal igazgató. A költségekhez nagy mértékben hozzájárult a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központja, Olaszország szegedi Konzuli Képviselete, valamint az SZTE Olasz Tanszéke Pál József tiszteletbeli konzul és tanszékvezető révén, továbbá a Zimonyi István vezette Középkori Egyetemes Történeti Tanszék. A program összeállítását és a technikai szervező munkát ugyanezen tanszék oktatója, Galamb György végezte.


SZTEinfo

Fotók: Herner Donát

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

„Végül is, mesélte O., mint mindig, ha orosz téma merült fel, (…) az orosz mesék végtelen répája, az orosz mítosz centrális metaforája, illetve hát Tolsztoj és Gogol végtelenjének ügyében is ruszista barátnőjéhez, Szőke Katalinhoz fordult” (Tolnai Ottó: A répa. Nádler-képek mentén)