Szociológiai felmérés gazdagítja a Pass-Port-trilógiát

Milyen kép él a másikról szerbekben, vajdasági és magyarországi magyarokban? Lencsés Gyulával, az SZTE Szociológia Tanszék adjunktusával beszélgettünk.

Szerb és magyar színészekkel hozott létre előadásokat a szegedi Maszk Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A három Pass-Port-előadás arra keresi a választ, hogyan látják szerbek, vajdasági és magyarországi magyarok egymást, magukat, a sorsukat. A Jászai Mari-díjas Urbán András rendezte trilógia – amelynek két részét 2013. december 12-én a szegedi Kisszínházban láthatta a közönség – mellé szociológiai felmérés is készült, a kutatást az SZTE BTK Szociológia Tanszékének munkatársa, Lencsés Gyula egyetemi adjunktus vezette.

lencses gyulaLencsés Gyula számára nem idegen a Maszk Egyesület – a Thealter fesztivál állandó nézője – és a Kosztolányi Dezső színház sem, így kézenfekvő volt, hogy őt kérik fel a felmérés elkészítésére. Módszertanilag két szálon futó közönségvizsgálatot végeztek papíralapú és online kérdőívekkel. Direkt politikai kérdéseket nem tettek fel. – A válaszadók köre nagyon speciális volt, hiszen a Kosztolányi Dezső Színház és a Maszk Egyesület rendezvényeinek nézőit kerestük meg. Ez egy nagyon nyitott, zömében értelmiségi réteg – magyarázta Lencsés Gyula. Számára igen meglepő és tanulságos volt, hogy a vajdasági és a magyarországi magyarok egymásról kialakított képe igen különböző. A magyarországi magyarokban egyfajta idealizált kép él vajdasági honfitársaikról, akik viszont egyáltalán nem olyan jónak látják a magyarországi magyarokat, mint ahogyan azt azok gondolnák.

 

Így látják egymást

 

A magyarországiak a vajdasági magyarokat barátságosnak, nyitottnak, összetartónak, szorgalmasnak, kedvesnek, vendégszeretőnek tartják, negatív tulajdonságok csak kis számban említődnek meg velük kapcsolatban. Fordítva azonban már egészen más tulajdonságok dominálnak: a vajdasági magyarok szerint a magyarországiak beképzeltek, irigyek, képmutatók, jellemzi őket a széthúzás, a pesszimizmus, a felszínesség, a bizalmatlanság, a lustaság, a panaszkodás. Pozitív tulajdonságokat kisebb arányban említenek.

A szerbeket a vajdasági és a magyarországi magyarok is temperamentumosnak, hangosnak, nyitottnak és nacionalistának látják, a vajdaságiak megemlítik még az összetartást, a vendégszeretetet, a nyitottságot és a barátságosságot. A magyarországiak szerint a szerbek még vidámak, erősek és agresszívak is.

A szerbek a vajdasági és a magyarországi magyarokat egyaránt kulturáltnak, hagyománytisztelőnek, barátságosnak és értékesnek gondolják. A vajdaságiak szerintük ezenkívül még zárkózottak és szerények, a magyarországi magyarok pedig büszkék, kitartóak, és emelkedett hangnemben beszélnek a nemzetükről.

A szerbek kedvenc vajdasági írói között kiemelkedő Tolnai Ottó és Végel László ismertsége. A magyarországi írók közül a klasszikusok mellett Hamvas Bélát, Vámos Miklóst és Esterházy Pétert ismerik legtöbben. A magyarországiak kedvenc szerb írói Ivo Andric és Danilo Kis. Nyilván befolyásoló tényező, hogy kik jelentek meg szerb, illetve magyar fordításban.

A magyarországiak közül nagyon kevesen neveztek meg kedvenc vajdasági magyar előadót, a legtöbben Lajkó Félixet és Rúzsa Magdit említik. A magyarországiak körében a szerb zenészek közül Boban Markovic a legismertebb. A vajdasági magyarok legjobban a Quimbyért rajonganak, szeretik a Kispál és a Borzot és a PASO-t. A szerbek kedvenc magyar zenekarai, előadói között az Omega, a Vágtázó Halottkémek és Sebestyén Márta a legismertebbek.

A válaszadók szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy a határ két oldalán a gazdasági, politikai helyzet, a kisebbségi jogok érvényesülése, a tolerancia és közbiztonság szinte ugyanolyan, csupán a kulturális élet, az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonalában van eltérés – Magyarország javára.

 

Nem előítéletesek

 

A válaszadó magyarokról elmondható, hogy különösebben nem előítéletesek, ugyanakkor megjelentek a szerbekkel kapcsolatos sztereotípiák (hangosak, agresszívak), méghozzá sokkal inkább jellemző módon, mint a szerbekkel együtt élő vajdasági magyarok körében, akik sokkal pozitívabban viszonyulnak hozzájuk. A szerbek pozitív hozzáállása pedig nyilván abból is adódott Lencsés Gyula szerint, hogy azok válaszoltak, akiket egyébként is érdekel a Kosztolányi Dezső Színház és az, hogy Szabadkán van egy magyar társulat – amely egyébként szerb nyelvű előadásokat is színpadra állít.

 

Nyemcsok Éva Eső

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

AER_shuster_karuzel

Egy teljes hétre a filozófia fővárosa lesz Szeged.

Friss hírek
2018. május 07.