az intézet neve

Szláv Intézet

az intézethez tartozó tanszékek

Orosz Filológiai Tanszék

Szláv Filológiai Tanszék

intézetvezető

Prof. Dr. Bibok Károly egyetemi tanár

ügyintéző neve, telefonszáma, ímélcíme

Majoros Henrietta

intézeti ügyvivő szakértő

544-160

majorosh@lit.u-szeged.hu

szlav@primus.arts.u-szeged.hu

elérhetőség (hivatali telefonszám)

544-160

az intézet története

Szegeden a szlavisztika művelése a déli szláv filoló­gi­á­val kez­dődött (1935-től szerbhorvát nyelvi lektor dolgozott itt), majd 1943-ban megindult a szlo­vák nyelv oktatása is. A második világháborút követően hamarosan orosz és bolgár nyelvi lektora is lett egye­te­münknek, így jött létre 1946-ban a Szlavisztikai Intézet.

Az intézet vezetésére felkért Hadrovics László még el sem foglalta hivatalát, amikor 1948-ban az egységet átszervezték: az új Orosz Nyelvi Intézet az orosz nyelv, irodalom, történelem és kultúra oktatására fókuszált, más alapozó vagy szin­tetizáló szlavisztikai kurzusok meghirdetésére már nem került sor.

1958-tól kezdődően viszont a most már Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék néven működő oktatási egységben egyre intenzívebb és szélesebb körű szlavisztikai kutatások folytak. Ez az oktatásban időről időre új szláv nyelvek (bolgár, szerbhorvát, cseh, szlovák, lengyel, ukrán, fehérorosz) tanulásának lehetőségét, a nyelv- és irodalomtudományban a szláv összehasonlító kurzusok egyre bővülő kínálatát jelentette. 1980-től a tanszéken megnyílt a bolgár lektorátus is.

Az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék az 1990-es évek elején nevet váltott: a Szláv Filológiai Tan­széken megkezdődött az új szláv szakok előké­szí­té­se, melynek eredményeként 1993-tól az orosz mellett a bolgár, szerb és ukrán nyelv és irodalom szakon is megindult a képzés, valamennyi szakon anyanyelvi lektorral.

A képzés gazdagsága (mind a négy szakon bölcsész- és tanárképzés egyaránt folyt, a szerb mellett szerbisztika B, továbbá orosz és ukrán kiegészítő szak is működött egyidőben) elkerülhetetlenné tette, hogy az intézeti rendszer bölcsészkari kialakításának részeként a tanszék Szláv Intézetté váljon, két tanszékkel. 1996-tól kezdve a ruszisztikai képzések és kutatások az Orosz Filológiai Tanszék, a többi szláv nyelvvel és irodalommal összefüggő feladatok pedig a Szláv Filológiai Tanszék hatáskörébe kerültek. (A további részleteket l. ott.)

Az egyetemi képzési rend 2006-tól fokozato­san átalakult az új, bolognai rendszer szerintire. Bevezetésre került az alapszakos (BA), néhány év múlva pedig a mes­ter­szakos (MA) képzés. Kormányrendelet értelmében Magyarországon egységes szlavisztika alapszak létezik (Szegeden cseh, bolgár, orosz, szerb és ukrán, valamint a Tanárképző Kar illetékességébe tartozó szlovák szakiránnyal). Az alapszak működtetése így ma is a Szláv Intézet – azaz a két tanszék közös – feladata.

További információk:

H. Tóth Imre: A szegedi szlavisztika kezde­tei. Ötvenéves a szegedi szla­visz­tika/Пятьдесят лет сегедской славистике. Szeged, 1999: 33–41.

Mihály Kocsis – Marta Pató: Bohemistika na univerzitě v Szegedu (Segedíně) (nyomdában)

И. Х. Тот: Данные к исто­рии изучения славянских языков в Сегедском уни­верситете. Dissertationes Slavicae IX–X (1975): 235–253.

Михай Кочиш: Белорусское языкознание в Сегеде (до 1996 года). Disser­­ta­­tio­nes Sla­vicae. Sectio Lin­guis­tica XXIV. Szeged, 1996: 159–163.

Мiгай Кочiш: Українське та білоруське мовознавство в Сегеді. Волинь–Житомирщина. Історіко-фі­ло­ло­гічний збірник з регіональних проблем 22 (ІІ). Житомир, 2010: 130–135.