Képzési forma, tagozat: mesterképzés, nappali tagozat

Képzési idő: 4 félév, 120 kredit

A képzés célja: Olyan szakemberek képzése a cél, akik az elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és egyúttal a nyelvészeti kutatások bármely területének műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel (ezen belül egy speciális területen elmélyült ismeretekkel) rendelkeznek; ezáltal alkalmasak önálló tudományos munka megkezdésére a nemzetközi tudományos normáknak megfelelő szinten. A képzés ugyanakkor sokféleképpen konvertálható tudást nyújt: mivel elmélyíti a nyelvi tudatosságot, fejleszti a problémaérzékenységet és a kreativitást, valamint logikus gondolkodásra késztet, ezáltal általánosságban is erősíti azokat a képességeket, amelyek szükségesek gyakorlati, társadalmilag és gazdaságilag hasznos fejlesztések elvégzéséhez, feladatok megoldásához.

A szakképzettség megnevezése: Okleveles elméleti nyelvészet szakos bölcsész (X szakirány)

A szakirányok rövid leírása:

1. Szakirány nélkül: elméleti nyelvészet szakos bölcsész

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan, pragmatika) állnak, de egyben lehetőséget adnak a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.) A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

2. Nyelvelmélet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (nyelvelmélet szakirány)

A szakirány célja, hogy a fonológiai, mondattani, jelentéstani és pragmatikai elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítsák el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan.

3. Pragmatika szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (pragmatika szakirány)

A szakirány célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pragmatikai kutatások nemzetközi eredményeivel, és ezek alkalmazásával képesek legyenek a nyelvhasználat működésének vizsgálatára mind elméleti szinten, mind beszélt nyelvi vagy írott korpuszok alapján. A szakirány tehát elméleteket és empirikus vizsgálati módszertanokat is elsajátíttat.

Főbb tárgyak:

Alapozó tárgyak: fonológia, szintaxis, logika, formális szemantika, pragmatika

Szakmai törzstárgyak: nyelvtipológia, nyelvészeti gyakorlat, morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó szemantika, haladó pragmatika

Differenciált szakmai tárgyak: a nyelvtudomány irányzatai, a nyelvleírás elmélete, nyelvfilozófia, fonológiaelméletek, szintaxiselméletek, szemantikaelméletek, pragmatikaelméletek, lexikai szemantika, diskurzuselemzés, konverzációelemzés, terepmunka, neuropragmatika, neurolingvisztika, patolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvtörténet, valamely nyelv szerkezete, számítógépes nyelvészet, szociolingvisztika

Az egyes kurzusaink tartalmát évről évre továbbfejlesztjük az adott területen keletkezett nemzetközi kutatási eredmények beépítésével és az oktatók új kutatási eredményeinek felhasználásával. A szak programjának lényege, hogy hallgatóink a nemzetközi nyelvészet kutatási módszereinek kreatív és kritikai elsajátítása alapján színvonalas kutatómunka végzésére legyenek képesek a lehető legszélesebb területen: adatbázisok létrehozásától a grammatikai modellek építéséig és diskurzuselemzésig, a nyelvtudás pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai realitásának kísérleti vizsgálatától a mesterséges intelligencia kutatásáig, a magyar nyelv rendszerének leírásával összefüggő problémáktól a nyelvfilozófiáig és a pragmatikai elvek kutatásáig stb.

Továbbtanulási lehetőségek

1. Szegeden az országban elsőként indult elméleti nyelvészeti doktori képzés (1993-ban), amely ugyan nyitott bármely szakról érkezők előtt, a legtermészetesebb és a doktori képzés szempontjából leghatékonyabb bemenete kétségtelenül az elméleti nyelvészet szakos diploma. Ez a diploma potenciálisan a szegedi Nyelvészeti Doktori Iskola egyéb programjaira jelentkezők számára is hasznos háttértudást nyújt (már eddig is sikeresen jelentkeztek elméleti nyelvészet szakon végzett diákjaink pl. a magyar nyelvészeti, német nyelvészeti, finnugor nyelvészeti programokra; sőt, irodalomelméleti programra is).

2. Az SZTE BTK elméleti nyelvészet mesterszak képzési céljai és követelményei összhangban vannak az ország más egyetemein (ELTE, DE, PTE, PPK) folyó elméleti nyelvészeti képzéssel. Így más egyetemek nyelvészeti doktori programjaiba is jó eséllyel felvételizhetnek a szegedi elméleti nyelvészet szakon végzettek.

3. Az eddig (a leendő MA fokozatnak megfelelő szinten) végzett elméleti nyelvészet szakos hallgatóink gyakran sikeresen felvételiztek külföldi doktori programokba, kutatási projektumokba is.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek

1. Az elméleti nyelvészet szaknak határozott célja, hogy olyan képzést adjon a hallgatóknak, amely alapján sikerrel vehetnek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai doktori programokban, tudományos kutatási projektumokban.

2. A hazai kutatónyelvész utánpótlás kinevelésében várhatóan az eddigiekhez hasonlóan jelentős mértékben járul hozzá a szegedi elméleti nyelvészeti képzés. Ezen a szakon végzett diákjaink egyetemeink különféle tanszékein oktatnak (pl. Általános Nyelvészeti Tanszék (Szeged, Debrecen), Magyar Nyelvészeti Tanszék (Szeged, Piliscsaba), Angol Nyelvészeti Tanszék (ELTE), Orosz Filológiai Tanszék (Szeged), Francia Tanszék (Szeged), Német Nyelvészeti Tanszék (Szeged), Informatika Tanszék (Szeged), Modern Irodalomtudományi Tanszék (Szeged) stb.).

3. Az elméleti nyelvészet szakos diplomával rendelkező szakemberek foglalkoztatása számos területen lehetséges az egyetemi és akadémiai alapkutatások és felsőfokú oktatómunka végzésén túlmenően is. Különösen alkalmassá válhatnak az elméleti nyelvészet szakos diplomások mindenfajta számítógépes nyelvészeti munkára, mesterséges intelligencia kutatására, szótárírással kapcsolatos feladatokra, nyelvkönyvek és nyelvtankönyvek írására, tetszőleges nyelvi szövegek különféle szempontú elemzésével, a nyelvhasználat, nyelvi viselkedés szabályainak tudatos alkalmazásával kapcsolatos munkákra, afázia-terapeuták segítésére stb.

4. Ennek a mesterszaknak az elvégzése megteremtheti a hallgatóknak az utat bizonyos szakmákban a magasabb szakmai kompetenciákat igénylő munkakörök betöltése felé is: közép- és felsővezetői munkakörök kulturális intézményekben, könyvkiadóknál, a média, tömegkommunikáció legkülönfélébb területein, nagyobb cégek, vállalatok reklám-, humán erőforrás PR-osztályain stb. Tekintettel az EU korszerű vállalatainak ilyen irányban változó vállalatvezetési trendjeire, valamint a humán szolgáltatások gazdaságbeli részarányának erős javulására, joggal számíthatunk az effajta igények jelentős növekedésére mind regionális, mind országos szinten.

Elérhetőségek: tanszéki honlap: http://ling.bibl.u-szeged.hu/ e-mail: szecsenyi@hung.u-szeged.hu