Magyar nyelv és irodalom MA

Képzési forma, tagozat: Mesterképzés, nappali

Képzési idő: 4 félév

A magyar szakos mesterképzés célja az, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a magyar és világirodalom történeti folyamatairól, a nyelv és az irodalom megközelítésének elméleti kérdéseiről, a magyar nyelv természetéről, történeti változásairól és aktuális állapotáról, felvértezze őket a magyar nyelv és beszéd helyes és árnyalt használatának ismereteivel. Mindez igen kedvező a munkaerőpiaci elhelyezkedés szempontjából, hiszen a nemzeti kulturális örökség egyik legfontosabb részét, irodalmunkat, valamint anyanyelvünket oktató és kutató szakról van szó. A széles irodalmi műveltség, illetve a helyes, világos és választékos stílus a társadalom és a gazdaság valamennyi területén a sikeres kommunikáció alapfeltétele. Emellett az írásbeliségben és szóbeliségben hagyományozódott anyanyelv és irodalmi örökség a nemzeti és a kulturális emlékezet folyamatosságának kiemelkedő fontosságú alkotóelemei. Mindebből következik, hogy a mesterszakon képzett szakemberek az írott nemzeti kulturális örökség, a magyar irodalom és az anyanyelv megőrzésével, hagyományozásával, értelmezésével és gondozásával alapvető és nélkülözhetetlen nemzeti feladatot töltenek be.

Elhelyezkedési lehetőségek:

A mesterszak számos, a nemzeti kultúra, az irodalom, az anyanyelv kutatásával, a kutatási eredmények egy részének a közművelődés különböző fórumain és a nyelvi kommunikáció tág terein (nyelvtechnológia, fordítás, tolmácsolás) való közvetlen alkalmazásával, a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség közvetítésével, kialakításával, népszerűsítésével olyan munkakörök eredményes betöltésére készít fel, amelyeknek mindennapi s magas fokú eszköze a nyelv; a mesterszakon végzettek feladata a nemzeti kultúra színvonalas képviselete, az irodalmi műveltség magas fokú terjesztése is.

Az új mesterszak azon túl, hogy az elődszak bölcsészeti tagozatával összemérhető ismeretekkel és kompetenciákkal látja el hallgatóit, a választható szakirányokban megtestesülő speciális szakismeretek és kompetenciák kialakításával meglehetősen differenciált munkaerőpiaci igényeket vesz figyelembe. Ezzel a hallgatók számára hatékonyabb felkészülési stratégiákat kínál a munka világába való belépéshez, jobban elősegíti a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket, valamint magasabb színvonalon készíti fel őket a további szakterületi tudományos karrierre, a doktori képzésekbe való belépésre is.

A szakon végző hallgatók kellően pallérozott és művelt nyelvhasználata, irodalmi olvasottsága és a világra való nyitottsága jó alapokat teremt elhelyezkedésükhöz a média, a vállalatok humán erőforrás, PR és más részlegeiben. Tekintettel az EU korszerű vállalatainak ilyen irányban változó vállalatvezetési trendjeire, valamint a humán szolgáltatások gazdaságbeli részarányának erős javulására, joggal számíthatunk az effajta igények jelentős növekedésére.

A képzés szerkezete:

A magyar mesterszakos képzés alapozó tárgyakra és szakmai törzsanyagra, valamint differenciált szakmai ismeretekre válik szét a következő kreditarányok szerint:

Alapozó ismeretek: 4 kredit

Szakmai törzsanyag: 46 kredit

Szabadon választható tantárgyak: 10 kredit

Differenciált szakmai ismeretek (választható szakirányok): 40 kredit

Szakdolgozat: 20 kredit

Választható szakirányok:

Általános nyelvészet

Beszédtudomány

Finnugrisztika

Nyelvtörténet

Alkalmazott irodalomtudomány

Irodalomtudomány

Klasszikus magyar irodalom

Modern magyar irodalom

Régi magyar irodalom

Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány

A szakirányokon a

- tanulmányi félévek száma: 4

- a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: 360

- a szakirány elvégzéshez teljesítendő kreditek száma: 40

 

A választható szakirányok leírásai

 

A/ Nyelvtudományi szakirányok

 

Általános nyelvészet szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A magyar mesterképzés keretén belül indítandó általános nyelvészet szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik az általános/elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és ezáltal magyar leíró nyelvészeti kutatások műveléséhez is szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek. Különösen alkalmassá válhatnak az általános nyelvészeti szakirányon végzett magyar szakos diplomások olyan munkákra, amelyek nyelvi szövegek különféle szempontú elemzésével, a nyelvhasználat, nyelvi viselkedés szabályainak tudatos alkalmazásával kapcsolatosak; továbbá nyelvtankönyvek írásával, szótárírással összefüggő feladatokra, ezen kívül többféle számítógépes nyelvészeti munkára, afázia-terapeuták segítésére stb. is. Az általános nyelvészet szakirányú képzéssel rendelkező szakemberek foglalkoztatása tehát számos területen lehetséges az egyetemi és akadémiai alapkutatások és felsőfokú oktatómunka végzésén túlmenően is. Ennek a szakiránynaknak az elvégzése is megteremtheti a hallgatóknak az utat a magasabb szakmai kompetenciákat igénylő munkakörök betöltése felé: közép- és felsővezetői munkakörök kulturális intézményekben, könyvkiadóknál, a média, tömegkommunikáció legkülönfélébb területein, nagyobb cégek, vállalatok reklám-, humán erőforrás PR-osztályain stb. Tekintettel az EU korszerű vállalatainak ilyen irányban változó vállalatvezetési trendjeire, valamint a humán szolgáltatások gazdaságbeli részarányának erős javulására, joggal számíthatunk az effajta igények jelentős növekedésére mind regionális, mind országos szinten.

Az általános nyelvészeti szakiránynak határozott célja, hogy olyan képzést adjon a hallgatóknak, amely alapján sikerrel vehetnek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai doktori programokban, tudományos kutatási projektumokban. Ennek érdekében a képzés során mindegyik tantárgy oktatásában kezdettől fogva különös hangsúlyt fektetünk a tudományos kreativitás kialakítására, a problémafelvető és -megoldó gondolkodásmód fejlesztésére. Így az általános nyelvészeti szakirányon szerzett magyar szakos diploma: nem csupán a magyar nyelvészeti és elméleti nyelvészet doktori programokhoz igen előnyös bemenet bárhol az országban, hanem egyéb nyelvészeti doktori programokhoz is: pl. német nyelvészeti, francia nyelvészeti, finnugor nyelvészeti, stb.

A szakirány indítását indokolja az is, hogy a szegedi egyetemen mindenféle szintű ezzel összefüggő képzés létezik, létezett régóta, illetve tervbe van véve: létezik nyelvtechnológa BA-képzés, létezett a szegedi egyetemen 1994-től 2001-ig ötéves egyetemi alapszakként működő általános nyelvészet szak, amely 2001-től négy éves, belső felvételi rendszerű szakká változott elméleti nyelvészet néven, létezik magyar nyelvészeti és elméleti nyelvészeti doktori képzés, és az elméleti nyelvészeti mesterképzésre vonatkozó szakindítás is folyamatban van. Az általános nyelvészeti szakirány indítását tehát már meglévő, hosszú évek oktatómunkájával is elmélyített szakmai tudásra alapozzuk, amelyre a magyar szakon folyó nyelvészeti képzés is mindig támaszkodott.

 

Beszédtudomány szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A verbális kommunikáció folyamatának, elméletének és gyakorlati vonatkozásainak megismertetése a beszédtervezéstől a beszédprodukción át a beszédmegértésig. A szakirány tárgyainak a megismerése tehát együttesen jelenti annak a lehetőségét, hogy a hallgató ne csak ismeretek birtokába jusson, hanem elsajátítsa a helyes nyelvi magatartásnak, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásnak, beszédmódnak a követelményeit is. Ennek során nemcsak mintakövetői lehetnek a társadalmi-közéleti nyelvhasználatnak, hanem tudatos mintaadói is a társadalmi-közéleti megnyilatkozás bármely szintjén. Ebből ered a szakirány anyagának társadalmi hasznossága és hasznosíthatósága. A felhasználás területei lehetnek a pedagógusi munkától kezdve a legtágabb értelemben vett közéleti munkáig: újságírói, -szerkesztői feladatokig, a tömegtájékoztatási tevékenységig. De fontos célként jelölhetők meg azok a felhasználási lehetőségek is, amelyek az irányító testületekben (pl. önkormányzatokban, társadalmi szervezetekben stb.), illetőleg az üzleti élet területén kívánják meg a jól beszélő, pontosan fogalmazó, a szövegalkotásban és szövegértésben kiemelkedő tudású nyelvhasználókat.

E célok elérését szervesen egymásra épülő modulok biztosítják, melyek elsajátításával a hallgatók birtokába jutnak a szükséges ismereteknek és alkalmazásuk módjának is. A beszéd hangzásszerkezeti elemeinek jellemzésétől, az ezekben föllelehető, előforduló hibák megismerésétől, javításától eljutnak a szövegtipológia, a különféle típusú szövegekben érvényesülő kommunikációs stratégiák meg- és felismeréséig, a pragmatika, a stilisztika fogalmaira, módszereire épülő szövegelemzésekig. A szakirány ismeretanyagában fontos helyet kap az attitűdtényezőknek a nyelvhasználatban, a nyelvi változásokban játszott szerepe. Ebből eredően a képzés céljának része az is, hogy a majdan gyerekekkel, illetőleg felnőttekkel foglalkozókat felkészítse a dialektális és szociolingvisztikai hátterű nyelvi helyzetek kezelésére is.

 

Finnugrisztika szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A finnugrisztika szakirány feladata a finnugor népek nyelveinek és kultúrájának megismertetése. Olyan szakemberek képzése, akik e népek nyelvi és kulturtörténeti sajátosságainak ismeretében a tudományág kutatóivá és egyetemi szintű oktatóivá válhatnak, ugyanakkor megszerzett ismereteiket a gyakorlati életben is képesek kamatoztatni. Tekintettel arra, hogy a finnugrisztika egymással nyelvrokonságban – és nem genetikai rokonságban – álló népekkel ismertet meg, első sorban megbízható nyelvtudást és nyelvészeti ismereteket közvetít, azaz nyelvvizsgára felkészítő finn és észt nyelvtudást kínál alapfoktól, továbbá egy sor kisebb uráli nyelvnek az elsajátítását is biztosítja. Stúdiumaik során a hallgatók megismerkednek az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvekkel, továbbá e nyelvek legfőbb szociolingvisztikai sajátosságaival, beszélőinek őstörténetével, főbb történelmi eseményeivel, néprajzi sajátosságaival, sajátos életkörülményeivel, s azzal is, hogy sokuk miért tartozik a veszélyeztetett nyelvek közé. Ismereteket szereznek e nyelvek legfőbb tipológiai sajátosságairól, s más nyelvekhez, nyelvcsaládokhoz fűződő kapcsolatairól. A szakon tehát az uráli nyelvekre és beszélőikre vonatkozó általános ismereteket, illetőleg a finn és az észt nyelv mellett további kisebb uráli népek nyelveit és azok kultúráját oktatjuk. A finn, az észt és egy kiseb uráli nyelvet anyanyelvi lektorok tanítják.

A finnugrisztika nemzetközi tudomány, ami egyrészt az ismeretek jellegét, másrészt pedig az ismeretek elsajátításának módját is meghatározza. A szakirány részben az egyetem testvéregyetemi kapcsolatainak, részben pedig a tanszék kiterjedt és jól működő nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően messzemenően segíti és támogatja a szakos hallgatók külföldi, elsősorban Finnországban, Észtországban, Oroszországban – ebben a relációban főként a Mordvin és az Udmurt Köztársaságban, az obi-ugorok „fővárosában”, Hanti-Manyszijszkban működő Jugria Egyetemen, továbbá a szamojédok földjén és más uráli népek lakta területeken -, valamint Németországban végzendő ösztöndíjas tanulmányait, részképzését. A magas, nemzetközi színvonalú és elismertségű tudás megszerzését pedig rendszeresen vendégül látott külföldi és hazai oktatók közreműködésével is biztosítja.

A finnugrisztikai ismeretek egyrészt a kutató- és egyetemi oktatómunkában, másrészt pedig a mindennapi gyakorlatban is kamatoztathatók. Ami az előbbit illeti: a kisebb uráli nyelvek jelentős része a veszélyeztetett nyelvek közé tartozik, ezért megismerésük, s az általuk hordozott kultúra feltérképezése és főleg megmentése sürgető feladat. A különféle nemzetközi szervezetek és alapítványok erőteljesen támogatják a veszélyeztetett nyelvek, illetőleg kultúrák minél alaposabb megismerését, s a megmentésükre irányuló (tudományos) tevékenységeket is. Ebben a tekintetben a veszélyeztetett uráli nyelvek és kultúrák ismerete és kutatása előnyt, legkiválóbb művelőinek pedig perspektívát jelent. Mindemellett a nyelvtudomány keretein belül a magyar nyelvészetet, az elméleti nyelvészetet, a nyelvtipológiát, a geoliongvisztikát, a szociolingvisztikát, a nyelvpolitikát, a pszicholingvisztikát, az altajisztikát vagy a szlavisztikát tanulók vagy művelők nyerhetnek sokat a finnugrisztikai ismeretek által, de specializálódhatnak kutatási területüket tekintve a finnugrisztikára a néprajzot, a folklórt, a kulturantropológiát, a történelemtudományt, a régészetet, az irodalomtudományt, a népzenekutatást vagy a vallástudományt, a szociológiát tanulmányozók is. A gyakorlat tekintetében haszonnal veheti fel a finnugrisztikát mindenki, aki az élet bármely területén finn vagy észt nyelvi tudással akar boldogulni, akár külföldon lektorként is.

 

Történeti nyelvészet szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A nyelvi változásokkal, a nyelvi változatokat irányító mechanizmusokkal, a történeti nyelvi adatok művelődéstörténeti megalapozásával összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretekkel valló alaposabb felvértezés és ezen ismeretek kreatív alkalmazása képességének fejlesztése.

A Történeti nyelvészet szakirány beindítása több oldalról is nagyon indokolt: egyrészt az utóbbi évtizedekben egyetemeinken viszonylag háttérbe szorult a nyelvészeti képzésen belül a nyelvtörténeti ismeretek oktatása, másrészt a kutatásban is egyre jobban visszaszorul ez az irányzat. Míg a nyelvészet modern irányzatainak megismerésére a normál nyelvészeti képzésen túl általános és elméleti nyelvészeti kurzusok állnak a hallgatók rendelkezésére, sőt ezek akár önálló szakként is végezhetők, addig a nyelvek történeti fejlődéséről rendelkezésünkre álló ismeretek oktatása – különböző tantervi reformok következtében – még a magyar nyelvészeti kurzusokat tekintve is szűkült. Ez a helyzet különösen azért ellentmondásos, mert időközben már a középiskolai nyelvtan-oktatásban is helyet kaptak a magyar nyelv történetének bizonyos kérdései, azaz szükség volna arra, hogy legalább az érdeklődő hallgatók számára lehetővé tegyük bővebb nyelvtörténeti ismeretek megszerzését, ugyanakkor ezt ne csupán ad-hoc jelleggel, bizonyos speciális kollégiumok formájában, hanem tervszerű, végiggondolt képzés keretében tegyük.

De nemcsak a tanárképzés minőségének fejlesztése indokolja a szakirányú képzés beindítását, hanem a tudományos utánpótlás biztosításának szüksége is. Kimondhatjuk ugyanis, hogy bár az elméleti és leíró nyelvészeti kutatások számtalan irányzattal és azok továbbfejlesztéseivel gazdagodtak az utóbbi néhány évtizedben, mégis azt látjuk, hogy ezek egyike sem hozta meg azt a várva várt áttörést a kutatásban, amelyet a kutatók kezdetben fűztek hozzájuk. Ezért egy ideje megfigyelhető már egy olyan tendencia, hogy a nyelvtudomány művelői közül egyre többen fordulnak a nyelvi változás kérdéskörének, ezzel összefüggésben a szociolingvisztika, a kreolisztika stb. kutatása felé.

Hogy a magyar nyelvtudomány, amely az utóbbi időben a modern nyelvelméleti kutatások tekintetében fölzárkózott a külföldi irányzatokhoz, e tekintetben se maradjon le azoktól, feltétlenül szükségesnek látszik tehát egy a nyelvi változás kérdéskörére irányuló szakirány beindítása. Erre a SzTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke azért is különösen alkalmas, mert 1980 – 89 között is folyt már itt ilyen jellegű képzés, amely egy évtizednyi szünetelés után 1998-ban Forgács Tamás vezetésével újraindult – a korábbi, a magyar nyelvtörténet eredményeire koncentráló képzéssel szemben lényegesen több általános nyelvészeti ismeretre, a nyelvi változás nyelvfilozófiai, elméleti kérdéseire építve.

A képzés tehát egy a hagyományos magyar nyelvtörténeti kutatás módszereit és ismereteit a modernebb irányzatok, így elsősorban a nyelvi változás kérdéskörének kommunikációelméleti és szociolingvisztikai hátterét vizsgáló elméletek ötvözésére törekvő szellemi műhely kíván lenni. Eddigi eredményességét mutatja az a tény is, hogy a SzTE Magyar nyelvészeti doktori alprogram hallgatóinak többsége is ebből a képzésből került ki.

 

B/ Irodalomtudományi szakirányok:

 

Alkalmazott irodalomtudomány szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A szakirány olyan hallgatókat kíván felkészíteni, akik az írott és a digitális kultúra gyakorlati feladatait kívánják betölteni. A szakirány elvégzésével képesítést szereznek papíralapú és digitális folyóiratok szerkesztésére, papíralapú és digitális könyvkiadásra, szövegkiadásra, a környezettudatos (a soknyelvű kulturális térséget ismerő, szem előtt tartó) kultúra intézményeiben való részvételre, a hazai téren még kevésbé szokásos, de a nyugati minták alapján a közeljövőben várhatóan elterjedő irodalmi-kulturális menedzseri feladatok ellátására, a szerzői jogi kérdésekben való tájékozódásra és művelődésszervezői feladatokra.

Ezekre a területekre természetesen eddig is képeztek szakembereket, az egyetemünk szakiránya azonban egyesíteni kívánja a különböző részterületeket. Lehetővé teszi, hogy a hallgatók egyaránt szerezzenek magyar irodalmi, közép-európai kulturális, szövegkiadói, szerkesztői, jogi, intézményes ismereteket és jártasságot, valamint olyan íráskészséget, amely közírói, alkotói pályára is alkalmassá teszi őket.

A szakirány elvégzésével így a nem tanári kulturális élet szinte valamennyi területén álláshoz juthatnak, vagyis a legszélesebb körű piacképességet szerezhetik meg.

A szakirány már meglévő, az utóbbi évben ténylegesen is működésbe hozott BA szakirányokra és speciális képzésekre épül. 2006/2007 őszén indult a Magyar Nyelv és Irodalom Intézetben, hat tanszék (Régi Magyar, Klasszikus Magyar, Modern Magyar, Elméleti, Összehasonlító és Médiatudományi Tanszék) közreműködésével a Művelődéstudomány szakirány. A szakirány a kultúratudományok nemzetközi elméleteit ötvözi a közép-európai térség soknyelvű kultúrájának oktatásával, az utóbbi speciális képzés pedig elsősorban a kultúra rétegeinek, inter- és multimedialitásának kortárs jelenségeire helyezi a hangsúlyt. Ugyancsak nagy érdeklődés mutatkozik az Irodalmi szerkesztő BA speciális képzés iránt.

A beindítandó Alkalmazott irodalomtudomány szakirány tehát részben kultúratudományos elméleti háttérrel gyakorlati feladatokra képzi a hallgatókat. Másik súlypontja a szakiránynak a kreatív írást oktató kurzussorozat, amely írói tevékenységre készíti fel a hallgatókat, legyen az önálló alkotóművészi pálya, vagy íráskészséget követelő bármely más közéleti, kulturális pálya. Harmadik súlypontja a szakiránynak a digitális kultúra feladataira való kiképzés. Az SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszéken OTKA-pályázatok keretében évek óta folyik digitalizációs munka, így megfelelő tapasztalattal, szakemberrel rendelkeznek ennek oktatásához. Az általuk létrehozott adatbázis a www.kiad.hu oldalon megtekinthető.

Minthogy az Alkalmazott irodalomtudomány szakirányt is több tanszék közösen működteti, az oktatói feltételek megfelelők. Rendelkezésre állnak a szakmai kapcsolatok folyóiratokkal, levéltárakkal, könyvtárakkal, tudományos és kulturális intézményekkel a hallgatók gyakorlati munkájának biztosítására. A technikai feltételek – éppen az említett OTKA-projektumoknak köszönhetően – kiválóak. Végül biztosítani tudják a hallgatók külföldi részképzését, hiszen mind a tanszékek, mind az Intézet kiterjedt ösztöndíjhálózatot (CEEPUS, ERASMUS stb.) építettek ki.

 

Irodalomtudomány szakirány a magyar mesterszak keretében

 

Az irodalomtudomány alapvető elméleti és módszertani problémáinak tárgyalása, különös tekintettel az elmúlt félévszázad irodalomtudományi törekvéseire és az irodalmi interpretáció folyamatára.

Az irodalomtudomány MA-szakirány elsősorban olyan szakemberek képzésére törekszik, akik egyrészt alaposan és kreatívan ismerik az irodalomtudomány és az irodalomelmélet alapvető problémáit, tájékozottak az irodalomtudomány meghatározó irányzataiban és azok fogalomkészletében, másrészt interpretációs felkészültségük és érzékenységük segítségével képesek elsősorban irodalmi és bölcsészettudományi, sot bármely szöveg értelmezésére és innovatív applikációjára. Diszciplinárisan kiválóan képzett "értő olvasók" állnak az irodalomtudomány szakirány képzésének eloterében, akik enciklopédikus és operacionális tudásukkal képesek bármely (verbális, vizuális, intermediális) szöveg interpretációs horizontját megnyitni és azzal párbeszédre lépni. Tekintettel arra, hogy korunk kultúráját egyre inkább a legtágabb értelemben vett "szöveg-kultúrának" tekinthetjük, így igencsak indokolt a szövegek sokféleségére és sokszínuségére nyitott szakérto olvasók képzése az irodalomtudomány szakirány keretein belül.

 

Klasszikus magyar irodalom szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A program a klasszikus magyar irodalom vizsgálata során ad lehetőséget a mesterszakon elvárt szakmai kompetenciák teljesítésére. Egyetemünkön Baróti Dezső, Szauder József, Csetri Lajos nevéhez kötődő nagy hagyománya van a 18–19. századi irodalom oktatásának és kutatásának. A szakirány hallgatói filológiai, elméleti, elmélettörténeti ismereteket, szövegkritikai és értelmezési gyakorlatot egyaránt szereznek. Egy korszak mélyebb megismerésén keresztül képesek lesznek átlátni az irodalmi és kulturális élet történeti alakulását és működését. Alapos, a társművészetekre és a kultúra populáris regiszterére is kiterjedő műveltséget szereznek, önálló, kritikai gondolkodásra ösztönözzük őket. Megszerzett tudásukkal és készségeikkel minden olyan területen jól boldogulhatnak majd, ahol a nemzeti kultúra mély ismeretére, értékeinek őrzésére és reaktualizálására, valamint jó kommunikációs készségekre van szükség. Ha később úgy döntenek, hogy megszerzik a tanári képesítést is, különösen alkalmasak lesznek a feladatra, mivel éppen a nemzeti narratíva és az irodalmi-művészeti kánon kialakulásának, megteremtésének a korszakához értenek a legjobban.. Önálló kutatói feladatokra is felkészülnek és sikeresen pályázhatnak a terület doktori képzési programjára is.

 

Modern magyar irodalom szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A szakirány céljai és megvalósítási feltételei a tanszék nyolc évtizedes hagyományaira épülnek. A modern magyar irodalom kutatásának és oktatásának – többek között - Sík Sándor, Tamás Attila, Grezsa Ferenc, Ilia Mihály nevéhez köthető hagyományai vannak. A program – az alapszak specializációját előzménynek tekintve és a doktori képzési programra előkészítve – a magyar irodalmi modernség szakaszairól (klasszikus modernség, avantgarde, másodmodernség, posztmodern) elmélyült és átfogó képet ad, s az adatszerű visszaidézésen messze túlmutató képességeket kíván kialakítani. Olyan modern irodalomtudományi, művészetelméleti tájékozottságot alapoz meg, amely alkalmas a korszak(ok) nyelvi-poétikai magatartásainak vizsgálatára, segíti a koherens véleményformálást, az interpretációs fogékonyságot, az önálló tudományos munkálkodást. A tanszék mindig eleven kapcsolatot tartott fenn az élő irodalommal. Ily módon fontos szempont a kortárs magyar irodalom folyamatainak, poétikai változatainak, meghatározó életműveinek megismertetése.

A programot elvégző hallgatók olyan ismeretek és tapasztalatok birtokába jutnak, melyek a kulturális élet számtalan területén segíthetik munkájukat, elhelyezkedésüket. Az irodalmi élet fórumain (könyvkiadók, folyóiratok, irodalmi és művészeti társaságok) vállalhatnak szerepet, a kortárs irodalmat és művészetet népszerűsíthetik a különféle médiumokban (napi- és hetilapok, rádió, televízió). A művelődésszervező, a kulturális menedzser, muzeológus munkája sokféleképpen kapcsolódik a szakirány anyagához. A mesterszak keretében szerzett tudás a posztgraduális képzés komoly alapja lehet. A későbbi tudományos munkálkodás elengedhetetlen feltétele az ilyen irányú speciális képzés. Jóllehet, a korszak kutatói máshonnan, másféle tudományterületről is érkezhetnek, ez a képzés azonban mindenképpen előnyt jelent.

 

Régi magyarországi irodalom szakirány a magyar mesterszak keretében

 

A régi magyar irodalom szakirány olyan típusú oktatására, amely levonja az utóbbi évtizedek szellemi mozgásainak tanuságait is, föltétlen szükség van. Egyfelől természetesen arról van szó, hogy a magyar irodalom története nem metszheti le magáról históriájának első évszázadait, ám az is világos, hogy a régi aprólékossággal és reflektálatlan adatgyűjtéssel már ez a stúdium sem művelhető. Szükséges viszont a régebbi évszázadok irodalmából azoknak a jelenségeknek az árnyalt tanulmányozása, amelyek a mindenkori jelen megértéséhez elkerülhetetlenek, amelyek oly mértékben épültek be a magyar irodalom hagyományába, hogy kirekesztésükkel csonkulna az újabb időszakok hagyomány- és önszemlélete is. A szakirányt indokolttá teszi, ám ugyanakkor nehéz feladat elé állítják az újabb kori magyar történelem közismert kataprizmái is. Utalnunk kell itt arra, hogy ezek következtében bizonyos területeken csaknem egy évszázadig szinte hozzáférhetetlenné váltak a nemzeti kultúra határon kívüli gyűjteményeiben korábban feltáratlanul maradt és esetenként eminens fontosságú irodalomtörténeti dokumentumok is. Ez is indokolja tehát, hogy olyan szakembereket is képezzünk ki, akik az elméleti felkészültség mellett megfelelő paleográfiai, filológiai felvértezettséggel is rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a hiányosságot fokozatosan le tudjuk dolgozni.

Ezen képességek birtokban nemzeti kultúránk őrzőhelyei (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, speciális gyűjtemények) munkatársaiként is elhelyezkedhetnek a szakirányt elvégzők, de természetesen bizonyosak vagyunk abban, hogy a felsőoktatás legkülönbözőbb intézményeiben is foglalkoztathatják őket.

 

Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirány a magyar mesterszak keretében

 

Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudomány MA szakirány a hasonló elnevezésű BA specializáció keretében folytatott tanulmányok elmélyítésére ad lehetőséget, lényegében négy területen: irodalom, művészet, média, kultúra. Ekként annak a növekvő igénynek kíván eleget tenni, hogy az irodalmi szövegeket ne pusztán más irodalmi szövegek társaságában tanuljuk meg olvasni, s ne is csupán más művészi ábrázolásmódok kontextusában kezeljük, hanem egy tágabb kulturális térben vegyük szemügyre. Sőt, hogy e kulturális tér értelmezésekor bátran és hatékonyan alkalmazzuk az irodalmi elemzés heurisztikus módszereit és technikáit. A képzés eredményeként a hallgatók a „kulturális írástudás” (cultural literacy) BA szinten megszerzett alapkészségét fejleszthetik tovább, melynek révén fokozottan képesek kulturális jelenségeket kritikus szemmel „olvasni”, továbbá képesek arra, hogy álláspontjukat meggyőzően, érvelő és élvezhető formában adják elő. Ekként alkalmassá válnak arra, hogy a témában PhD szintű tanulmányokat folytassanak egy későbbi oktatói-kutatói karrier céljából, de arra is, hogy a munkaerőpiac számos már területén is megállják a helyüket, az állami és a civil szektorban, a versenyszférában és nonprofit szervezeteknél egyaránt − minden olyan poszton, ahol jó elemző- és fogalmazókészségre, korszerű, nemzetközi szemléletmódra, s nem utolsó sorban kreatív és kritikus beállítottságra van szükség.

 

További információkért keressék fel az Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet honlapját:

http://www.arts.u-szeged.hu/magyar/

Innen az egyes tanszékek és az intézet e-mailes és telefonos elérhetőségét is megtudhatják.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

2017. november 22 - 23. között rendezi meg az SZTE Bölcsészettudományi Karon a Monuments and Memorial Sites in Changing Social - Political Contexts workshopot a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék. Minden érdeklődőt szerettel várnak!