Hungarológia MA

Képzési forma, tagozat: mesterképzés - nappali

Képzési idő: 4 félév

A képzés célja:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris, komplex tudással rendelkeznek a magyar kulturális örökségről, ismerik annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát. Egyúttal képesek nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére, a különböző nemzeti kultúrák elfogulatlan vizsgálatára, az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre. Szakirány választása esetén a végzett szakemberek az adott tudományterületen elmélyültebb ismeretekre és készségekre tesznek szert.


A szakképzettség megnevezése: okleveles hungarológia szakos bölcsész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Hungarian Studies


Végzettségi szint: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)


Választható szakirány és főbb tantárgyak:

Szakirány: magyar mint idegen nyelv


A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz

szükséges alapozó ismeretkörök: 10–20 kredit

a hungarológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány főbb irányzatai és funkciói; nacionalizmuselméletek, nemzettipológiák; a kultúratudomány fogalma, kulturális kánonok, nyelv és kultúra, interkulturális transzfer; kommunikációelmélet, kommunikációs stratégiák, alkalmazott nyelvészet.

2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15–25 kredit

magyar művelődéstörténeti folyamatok (közép-)európai kontextusban, a magyar kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; hungarológia és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben.

3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 70–80 kredit

Differenciált szakmai ismeretek: 50–60 kredit

a) szakirány nélkül:

- magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nyelvpolitika, kisebbségi nyelvhasználat); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények, Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében;

- választható ismeretek a következő témakörökből: közép-európai nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosságok; történelemértelmezések, vallások és egyházak, nemzeti kánonok és kultuszok; a Kárpát-medence történeti ökológiája és kulturális földrajza, a magyar kultúra külföldi recepciója; kisebbségi magyar irodalom, kultúra; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban; kulturális reprezentáció, a magyar kulturális diplomácia intézményi hálózata; a médiumok szerepe az interkulturális kommunikációban; a finnugor néprokonsági eszme, a turanizmus; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai; - szakszemináriumok és/vagy tutorális foglalkozások;

A „Differenciált szakmai ismeretek” tantárgyainak kiválasztásával egyben szakirányt is választ a hallgató: magyar mint idegen nyelv szakirány:

- multidiszciplináris ismeretkörök (15–25 kredit): a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében;

- nyelvpedagógiai ismeretkörök (30-40 kredit): kutatásmódszertan, pedagógiatörténet; a nyelvoktatás elmélete, a nyelv interkulturális közvetítése; a magyar mint idegen nyelv módszertana; a magyar nyelv morfológiája; grammatika idegen nyelvként; kommunikatív nyelvpedagógia; nyelvészeti pragmatika – nyelvi szokáskultúra; szociolingvisztika, bilingvizmus; kontrasztív nyelvészet; tananyagismeret; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban;

- szakszemináriumok és/vagy tutorális foglalkozások nyelvpedagógiai ismeretkörökből (5-15 kredit);

diplomamunka: 20 kredit.


Továbbtanulási lehetőségek:

A hungarológus tevékenység egyrészt kiterjedt gyakorlati ismereteket feltételez és oktatásra, interkulturális kapcsolattartásra készít fel, nem hanyagolható el azonban tudományos oldala sem. Legmagasabb szinten a hungarológiát a külföldi magyar tanszékeken űzik, s a hunga­ro­lógusok előtt nyitva áll a tudományos fejlődés lehetősége is. Hungarológiai PhD program egye­lőre nem létezik, de hungarológus mesterdiplomával a legkiválóbb tanulók jó eséllyel indul­hatnak magyar irodalmi, nyelvészeti, történelmi, politológiai, kultúrtörténeti és hasonló doktori is­kolák felvételi vizsgáin.


Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek:

A jelenlegi politikai, gazdasági és kulturális nyitás, az európai integráció idő­szakában elengedhetetlenül szükséges olyan szakemberek képzése, akik biztos ismeretek és módszertan birtokában tudják Magyarországot, a magyar mentalitást, a magyar gazdaságot, kul­túrát és nyelvet bemutatni azoknak a külföldieknek, akikkel való kapcsolattartásunkon múlhat az ország stabilizálásának sorsa. Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a magyar mint idegen nyelv ta­ná­rainak képzésére gondolunk a mesterszak létesítésének és indításának javaslatával. A Ma­gyar­országra politikai vagy üzleti céllal érkező külföldiek zömének a jövőben sem áll majd szán­dé­kában magyarul tanulni. Igen nagy szerepe lesz viszont azoknak a magyar politikusoknak, ke­reskedőknek, hivatalnokoknak, követségi alkalmazottaknak, akiket valamilyen szakképzés készít fel arra, hogy ezekkel a külföldiekkel foglalkozzanak.

Nem hanyagolható el azonban a magyar mint idegen nyelv szakszerű oktatása iránti igény sem. A szak által adott oktatói képesítés nem illeszkedik a magyar közoktatási rend­szer­ben létező általános- vagy középiskolai tantárgyhoz, a hungarológiai- (és Európa-tanul­má­nyi) alap­ismeretek viszont kötődnek egy sor, a NAT által fenntartott tárgy anyagához. A ma­gyar mint idegen nyelv tanítása nem a magyar közoktatásban jelentős, hanem tanfolyami formában a legkülönfélébb környezetekben.

A piramis csúcsát a külföldi magyar tanszékek jelentik, ahol magasan kvalifikált, szakmailag-módszertanilag jól felkészült lektorokra és vendégtanárokra van szükség. Ma már az országon belül is egyre nagyobb kereslet van a magyart mint idegen nyelvet tanító szakképzett oktatókra. Érdemes felfigyelni arra a tendenciára, amely az utóbbi években megnövekedett érdeklődés nyo­­mán Budapesten és a vidéki nagyvárosokban magyar nyelvet külföldieknek tanító magán nyelv­­iskolák megalapításához vezetett. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezeken a posz­to­kon is megbízható ismeretekkel rendelkező tanárokra van szükség.


Elérhetőségek( tanszéki honlap, e-mail):

BTK, Angol-Amerikai Intézet, Fordító- és Tolmácsképző és Hungarológia Központ

6722 Szeged, Petőfi sgt. 30-34. Tel.: (62) 544685

http://hungarianstudies.hu/ , E-mail cím: hstud@hstud.u-szeged.hu

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

2017. november 22 - 23. között rendezi meg az SZTE Bölcsészettudományi Karon a Monuments and Memorial Sites in Changing Social - Political Contexts workshopot a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék. Minden érdeklődőt szerettel várnak!