Szegedi Tudományegyetem

Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Az SZTE Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék tartalmi és formai előírásai a Francia nyelv, irodalom és kultúra MA-képzés diplomamunkájával kapcsolatban

1. Általános előírások

1) A Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterszakos oklevél megszerzésének előfeltétele, hogy a hallgató a képzés által érintett tudományterületek valamelyikéből francia nyelvű szakdolgozatot (diplomamunkát) készítsen. A szakdolgozat egyéni kutatáson alapuló, önálló eredményt vagy magas fokú szintézist tartalmazó tudományos munka, amelyet a Tanszék által megállapított szakmai, nyelvi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Alapkövetelmény az átgondolt koncepció, az áttekinthető szerkezet, a logikus gondolatmenet és a szakirodalom megfelelő feldolgozása, kezelése. Civilizációtörténeti téma esetén a vizsgált korszakból származó elsődleges forrás feltárása is kötelező. Szakdolgozatot olyan témából lehet írni, amely a Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzés oktatási programjában szerepel, amelyet a szaktanár jóváhagyott, és amelyhez a legfontosabb szakirodalom magyarországi könyvtárakban rendelkezésre áll. A témaválasztásnál irányadónak tekintendő a tanszéki oktatók által megadott témajegyzék. A szakdolgozatot a francia tanszék valamely oktatójának irányításával készíti el a hallgató.

2) A szakdolgozatot francia nyelven kell elkészíteni. Szakdolgozati témát a hallgató az MA-képzés első évében választ. A szakdolgozat címét és a témavezető nevét legkésőbb a tavaszi szemeszter szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell leadni a tanszéki adminisztrátornál, a Tanszék által erre a célra kidolgozott, és a honlapról letölthető formanyomtatványon, két példányban. A kész szakdolgozat beadási határideje a Kar által meghatározott időpont, megvédésének feltétele az abszolutórium megszerzése. A szakdolgozatot egy bekötött és két fűzött példányban a tanszéki adminisztrátornak kell leadni. Le kell továbbá adni a szakdolgozatot tartalmazó (vírusmentes) adathordozót (CD-t) is. A két fűzött példányt az államvizsgát követő 15 napon belül visszaigényelheti a hallgató; ezt követően – az esetleges félreértések vagy visszaélések elkerülése végett megsemmisítésre kerülnek

Fontosnak tartjuk még kiemelni, hogy a szóbeli szakdolgozat-védéshez szükséges témavezetői és opponensi véleményeket a hallgatónak saját felelőssége időben beszereznie a Tanszéki Irodából, ez nem a Tanszék felelőssége. Ezek a védés előtti legkésőbb nyolcadik napon az irodában már hozzáférhetőek.

II. Formai követelmények

1) A szakdolgozatot A/4-es oldalakra szövegszerkesztővel kell elkészíteni. Times New Roman betűtípust és 12-es betűnagyságot kell választani. A szakdolgozat terjedelme 75-100 ezer karakter (szóközök nélkül), másfeles sorközzel írva, a lap baloldalán 3,5 cm-es, a többi széleken 2,5 cm-es lapszéllel. A megadott terjedelembe nem tartozik bele a dolgozat esetleges függeléke, melynek terjedelme nem haladhatja meg a főszöveg terjedelmének 30 %-át. Az oldalakat - a címoldal kivételével - a lap tetején meg kell számozni.

2) A szakdolgozat első oldalán kell feltüntetni a munka címét (francia nyelven), a dolgozat készítőjének nevét és szakját (készítette:………., V. éves francia-német szakos hallgató), a témavezető nevét, és az elkészítés évszámát (Szeged, 2006). A második oldalon a mellékelt nyilatkozatnak kell szerepelnie, amelynek tartalmaznia kell a szakdolgozat készítőjének aláírását.

3) A dolgozat felépítése: A szakdolgozat címlap utáni oldalán kötelező a tartalomjegyzék (Table des matières) szerepeltetése a Bevezetés (Introduction) a fejezetek, a Konklúzió (Conclusion) és a kiegészítések (Annexe) oldalszámaival. A Bevezetésnek tartalmaznia kell a dolgozat témáját, célkitűzését, a feldolgozott anyagot, a vizsgálat szempontjait és módszerét, valamint (esetleg) várható eredményeit. A témát célszerű nagyobb fejezetekben kidolgozni, szükség esetén kisebb alfejezetek beiktatásával. A nagyobb fejezetek kezdődjenek új oldalon, címük legyen - nagyobb betűtípussal, nagybetűvel, dőlttel vagy félkövérrel - kiemelve. Nyelvészeti példamondatok esetében a példamondatokat meg kell számozni, nem francia nyelvű példamondatok esetében a mondat francia nyersfordítását is meg kell adni, szögletes zárójelben, közvetlenül a példa alatt. A szakdolgozat konklúzióval zárul, amelyben a hallgatónak össze kell foglalnia kutatási eredményeit. A szakdolgozat végén fel kell tüntetni a témához feldolgozott szakirodalom pontos leírását (Références bibliographiques), a rövidítésjegyzéket; szerepelhetnek ezen kívül ezen a helyen kiegészítő szövegek (Annexe), például dokumentáció, példaanyag, fénymásolt anyag, kérdőív szövege, stb. illetve képek (Illustrations), valamint ábrák (Figures), amennyiben a szakdolgozat témája ezt indokolja. Ezek jelenlétére a dolgozat szövegében utalni kell (pl. cf. Annexe, p. 43-45). A dolgozat első oldala (amely a dolgozat készítőjének stb. adatait tartalmazza), a tartalomjegyzék, a kiegészítő szövegrészek és a képek, illusztrációk, valamint az esetleges köszönetnyilvánítások nem tartoznak a dolgozat terjedelmébe.

4) Szakkönyvekből, tanulmányokból, internetes szövegekből nem szabad kölcsönvenni gondolatokat anélkül, hogy a forrásra (legalább 2-3 szakkönyv és 8-10 szakcikk teljes referenciája) pontosan hivatkoznánk. Internetes forrásból kizárólag tanulmány idézhető, tartalmi összefoglalás (rézümé) nem. Az idézett szövegek közlése idézőjelben történik. Nem francia nyelvű idézetek esetében lábjegyzetben meg kell adni az idézett szöveghely megjelent francia fordítását; ha ilyen nincs, akkor a hallgató saját maga által készített fordítását. A lapalji jegyzeteket 10-es betűtípussal szedjük az oldal alján, a szövegben folyamatos sorszámozást használjunk. A művek címét a főszövegben dőlt betűvel adjuk meg, az egyes művekre való hivatkozás, utalás a főszövegben és a lábjegyzetekben kétféleképpen történhet.

Az irodalmi vagy művelődéstörténeti témájú dolgozatok esetében:

A művekből vagy a szakirodalomból származó idézetek vagy utalások esetében a dolgozat szövegében lábjegyzet-hivatkozás szerepeljen, és az adott oldal alján lábjegyzetben adjuk meg a szerző nevét, keresztnevét, a hivatkozott mű címét (dőlt betűvel), a kiadás helyét és időpontját, valamint a hivatkozott mű oldalszámát, az alábbiak szerint: DESCARTES, René, Les passions de l'âme, Paris, GF-Flammarion, 1996, p. 197.

A fejezet elején ne kezdjük beljebb a sort, a többi bekezdés első sorát 1,25 cm-rel kezdjük beljebb. A műből vett idézet esetében, amennyiben az egy sornál hosszabb, baloldalon 1,25 cm-rel beljebb kezdjük az idézet egészét, 10-es betűnagysággal, és a jobb oldalon a főszöveggel megegyező helyen záródjon. Az idézet 1-es sorközzel készül.

A szakdolgozat végén Références bibliographiques-ban kell megadni, betűrendben, az idézett művek teljes referenciáit, a forrásokat és szakirodalmat különválasztva. Az alábbiak szerint történjen a hivatkozás:

- Könyvek esetében fel kell tüntetni a szerző vezetéknevét (nagy betűkkel), keresztnevét, a könyv címét (kurziválva), a kiadás helyét, a kiadó nevét, a kiadás időpontját. A felsorolt adatokat vesszővel választjuk el egymástól és a hivatkozást pont zárja le. Példa:

ARASSE, Daniel, Le détail. Pour une histoire rapprochée de la peinture, Paris, Flammarion, 1992.

- Folyóiratcikkek esetében az idézett cikk címét idézőjelbe kell tenni, utána következik a folyóirat címe kurziválva, a kötetszám, a megjelenés időpontja és az oldalszámok. Példa:

DELON, Michel, « La beauté du crime », Europe, n° 601, 1984, p. 73-83.

- Gyűjteményes kötetben közölt tanulmány esetében a tanulmány címe idézőjelek között szerepeljen, utána in következik, majd a kötet címe kurziválva, a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás időpontja és az oldalszámok. Példa:

MENANT, Sylvain, « Les fins de la peinture selon l'abbé Du Bos », in Les fins de la peinture,

textes réunis par René Démoris, Paris, Desjonquères, 1990, p. 152-168.

A már hivatkozott könyvek illetve cikkek újbóli idézésénél elegendő Op. cit. megjelölés után megadni az oldalszámot, de ha ugyanattól a szerzőtől felváltva több műre hivatkozunk, akkor a szerző nevét és a mű címét ki kell írni.

A nyelvészeti témájú dolgozatok esetében az alábbi követelmények az irányadók:

Idézetek vagy utalások esetében a dolgozat szövegében ne szerepeljen bibliográfiai utalás a szerző nevén és a hivatkozott mű évszámán és oldalszámán kívül. Az idézet mögött zárójelben csak ennyit kell írni, például: « ………………… » (DOMINICY 1984, p. 97).

A betűrendbe szedett bibliográfiában, a Références bibliographiques-ban kell megadni az idézett könyv összes adatát, az alábbiak szerint:

DOMINICY, Marc, La naissance de la grammaire moderne : langage, logique et philosophie à Port-Royal. Bruxelles, Éd. Pierre Mardaga, 1984.

Minden hivatkozás esetében tehát legyen feltüntetve a szerző vezetékneve, keresztneve (ha nincs meg a teljes neve, akkor kezdőbetűje), a könyv címe (dőlt betűvel), a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás időpontja. Ha folyóiratból idézünk, akkor a szövegben, az idézet után csak ennyi szerepeljen: LADMIRAL 1981, p. 71, a bibliográfiában az idézett cikk címét idézőjelek közé kell tenni, és a folyóirat címét kell kurziválni. A fenti hivatkozás esetében tehát:

LADMIRAL, Jean-René, « Entre les lignes, entre les langues », Revue d'Esthétique, n° 1/1981, p. 67- 78.

Ha tanulmánykötetben megjelent cikkből idézünk, a tanulmány címe idézőjelek között szerepeljen, utána in következik, majd a szerkesztő(k) neve, a kötet címe kurziválva, a kiadás helye, a kiadás időpontja és az oldalszámok. Példa: CAHNÉ, Pierre, "La syntaxe du poétique". In: KLEIBER, Georges & RIEGEL, Martin (éds.), Les formes du sens. Éditions Duculot, Bruxelles, 1997, p. 51- 58.

Minden bibliográfiai tétel ponttal legyen befejezve. Több szerző esetén az első szerző kezdőbetűjénél szerepeltessük a művet.

Ügyeljünk arra, hogy a bibliográfiában csak olyan műveket tüntessünk fel, amelyeket valóban felhasználtunk a dolgozat elkészítéséhez, és amelyeknek a szerzője szerepel a dolgozat főrészében! A felhasznált műből nem kell feltétlenül idéznünk, utalhatunk is rá, pl. D'après un auteur belge, l'étude du langage figure parmi les activités les plus anciennes et les plus théorisées (cf. DOMINICY 1984, p. 7).

Internetről, elektronikus újságokból vagy más forrásanyagból is lehet idézni. Ezek a Bibliográfia végén egy blokkban szerepeljenek, az alábbiak szerint

Ha a művekre vagy szakirodalomra elektronikus forrás alapján hivatkozunk, akkor

feltüntetendő:

- A dokumentum szerzőjének a neve,

- A dokumentum címe, vagy idézőjelek között az alcím, in a dokumentum címe dőlt betűkkel

szedve, a város neve, az intézmény neve,

- A dokumentum megalkotásának ideje,

- A meglátogatott weboldal elektronikus címe szögletes zárójelek között,

- A dokumentum meglátogatásának ideje kerek zárójelek között.

Példa:

LECLERC, Jacques, « La période féodale : l'ancien français » in L 'aménagement linguistique dans le monde, Québec, TLFQ, Université Laval, 31 décembre 2001,

[http://www.tlfq.ulaval.ca/axl/francophonie/HIST_FR_s3_Ancien-français.htm], (3 janvier 2002).

Ha elektronikus újságcikkre hivatkozunk, vagy ebből idézünk, akkor a referenciák megadása a következőképpen történik: a cikk címét tegyük idézőjelbe, ezt kövesse a forrás vagy a szerző neve, ezután dőlt betűvel a folyóirat web-elnevezése, a cikk megjelenésének időpontja, végül elérhetőségének pontos megjelölése (szögletes zárójelek között) zárja a hivatkozott tételt.

Példa: « Deux attentats affaiblissent le pouvoir afghan » par Service Web, Libération-fr., 05 septembre 2002. [http://www.liberation.com/page.php?Article=51256#]. I

Lábjegyzeteknél mindkét esetben az alábbi rövidítéseket kell használni:

t. (tome - kötet); ch. (chapitre - fejezet); p. (page(s) - oldal(ak)); op. cit. (korábban idézett mű); ibid. (ugyanott, csak az előző referenciára utalhat); v. (lásd); cf. (vesd össze), infra (ld. lentebb); supra (ld. fentebb).

Gyakran használt művek esetében ajánlatos rövidíteni, a rövidítéseket az első referencia esetében vagy a szakdolgozat végén rövidítés jegyzékben (Liste des abréviations) kell feloldani.

5) Ha magyar klaviatúrás szövegszerkesztővel készült a szakdolgozat, akkor a francia ékezeteket vékony fekete tollal vagy filccel utólag rá kell vezetni mindhárom beadandó példányra.

6) További tartalmi és formai követelményekkel kapcsolatban a tanszék oktatói adnak választ, az esetleges kérdésekkel is hozzájuk forduljanak a hallgatók.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti követelmények figyelmen kívül hagyása formai hibának minősül, melynek következménye a szakdolgozat elégtelen (1) minősítése is lehet!

Szeged, 2010. november 22.

Dr. Szász Géza
tanszékvezető