Tanköltemény a solymászatról

Különleges művet fordítottak le Karunk oktatói

Az európai művelődéstörténetben is szinte egyedülálló, évszázadokon át elveszettnek hitt mű jelent meg a Bölcsészkar két oktatója, Czerovszki Mariann és Kasza Péter fordításában.

22815511_10211953238320039_2015024016929560827_nA solymászatnak nagyon hosszú időre, minden bizonnyal még a honfoglalás előttre visszanyúló hagyományai vannak a magyar kultúrában, s mivel a 18. század közepére már jelentős európai szakirodalma volt latinul is és más nyelveken is a vadászat és az ornitológia e „metszetének”, az akkor huszonhat esztendős Pray György 1749-ben elkészült munkája hiánypótló alkotásnak nevezhető. A latinul íródott, De institutione ac venatu falconum című tanköltemény első változata Nagyszombatban készült el a helyi jezsuita akadémia kiadásában, s akkor még a szerző megjelölése nélkül nyomtatták ki a végzősök tiszteletére készült úgynevezett „jutalomkönyvek” hagyományainak megfelelően.

A második, bővített változat kézirata viszont még a szerző életében elveszett, a mű Pray által véglegesnek tekintett verziója pedig ezzel egészen az 1980-as évekig feledésbe merült, amikor Tarnai Andor megtalálta a bécsi Nationalbibliothekben a szerző saját kezével írott, az eredeti változathoz képest közel kétszer olyan hosszú tankölteményt. Ennek a nemzetközi viszonylatban is kuriózumnak nevezhető műnek a magyarra fordítását vállalta el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a szegedi Bölcsészkar Klasszika-filológia és Neolatin Tanszékének két oktatója, Czerovszki Mariann és Kasza Péter.

A későbbi királyi történetíró és pesti egyetemi oktató, Pray György egyik legkorábbi műve így két és fél évszázad elteltével a szélesebb olvasóközönséghez is eljuthat. A részletes előszóból nem csupán a solymászat magyarországi hagyományairól és Pray életéről, hanem e mai szemmel kissé különösnek ható, ellenben egészen az európai irodalom kezdetéig visszanyúló műfajról, a tankölteményről is tájékozódhatnak az érdeklődők.

„Aki ebből a műből szeretné megtanulni a solymászatot, jó eséllyel csalódni fog, gyakorló solymászok pedig megmosolyogtató állításokat is találhatnak benne…” – mondta el kérdésünkre Czerovszki Mariann. „Azonban nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy Pray György maga nem volt solymász, irodalmi forrásokra támaszkodva írta meg művét, alapos kutatói attitűdjének köszönhetően viszont nem lehet kétségünk afelől, hogy a lehető legjobb összegzését adta a solymászat korabeli ismereteinek.”

„A szemhéjak összevarrása vagy épp a sólyom megzabolázása fénynél való virrasztással olyan módszerek, melyeket ma már nem alkalmaznak, Pray művéből viszont sok más mellett ezeket is megismerhetjük” – tette hozzá Kasza Péter. „És bár szóról szóra nem követhetjük a szerző tanácsait, költeménye mégis a magyar solymászat történetének olyan páratlan és egyedi emléke, amely sok örömet és élvezetet fog szerezni értő olvasójának. Ne feledjük, Praynak is ez volt az eredeti szándéka.”

A Költemény a Solymászatról Négy Könyvben című kiadvány kereskedelmi forgalomba nem került, az érdeklődők a Magyar Solymász Egyesülethez fordulhatnak, ha be kívánják szerezni a kötetet.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

2017. november 22 - 23. között rendezi meg az SZTE Bölcsészettudományi Karon a Monuments and Memorial Sites in Changing Social - Political Contexts workshopot a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék. Minden érdeklődőt szerettel várnak!