btkkep

Szentgyörgyi Anna fotója

QS rangsor, avagy mi alapján vagyunk az ország legjobb egyeteme?

A QS World University Rankings alapján az SZTE BTK nyelvészei a 101-150. helyen szerepelnek, az angol nyelv és irodalom, valamint a modern nyelv és irodalom képzésben a 201-250. helyet érték el, a kar pedig a 366. helyen végzett. Vajon mi alapján rangsorolnak és mi a siker titka? Fenyvesi Annát, az Angol-Amerikai Intézet vezetőjét is megkerestük.

Büszkeséggel tölthet el minket az is, hogy a listán a Szegedi Tudományegyetem az 501-550. helyre került, és a legújabb Kelet-Európai egyetemek rangsorában az SZTE Magyarország legjobbjaként a 13. pozíciót foglalja el. De miben is vagyunk jók? Mi alapján rangsorolnak? Milyen szempontok alapján vizsgálja a QS az egyetemeket?

 

Az egyetem hírneve 40%-ban határozza meg az eredményt. Mindez felmérés alapján történik, aktív oktatókat kérdeznek meg, akik 30 egyetemet ajánlhatnak (kivéve a sajátjukat), ahol szerintük jól működik az oktatás. Ez a legvitatottabb terület, hiszen a beválogatás az oktatók szubjektív véleménye alapján történik.

 

20%-ban veszik figyelembe a foglalkoztatott oktatók beiratkozott hallgatókhoz viszonyított arányát. Ezen kívül figyelembe veszik, hogy milyen az oktatás minősége a többi egyetemhez képest, még akkor is, ha nehéz a különböző kultúrákban működő egyetemeket összehasonlítani. Ezért a hangsúlyt a tanítás iránti elkötelezettségre helyezik.

 

Az egyetemeken és a különböző karokon fontos szerepet töltenek be a kutatások. A rangsorban való értékeléskor ez 20%-ban számít. Azt, hogy a kutatások során, milyen más korábbi eredményekre hivatkoznak az oktatók, a QS a Scopusból gyűjti be, amely a lektorált szakirodalom legnagyobb absztrakt és citátum adatbázisa.

 

10%-ban számít a munkáltatók véleménye az egyetemről, amivel a hallgatók információt kaphatnak arról, hogy a különböző intézményeket hogyan értékelik a munkáltatók, illetve hogy milyen hendikepekkel vagy előnyökkel lépnek a munkaerőpiacra a friss diplomások.

 

5-5%-ban veszik figyelembe az egyetemen jelen lévő külföldi hallgatók és oktatók létszámát. Talán ennek a mérése a legkönnyebb, hiszen az intézményben dolgozó oktatók és tanulók arányát nézik meg, és vetik össze.

 

A QS a tudományterületek alapján is sorrendet állít. Öt nagyobb területet különböztetnek meg (bölcsészettudományok, műszaki tanulmányok és technológia, orvostudomány, természettudományok, valamint társadalomtudományok), amelyeket további részterületekre osztanak. A karoknál az egyetem és az oktatók hírneve számít, valamint figyelembe veszik a kutatások eredményességét.

 

A QS WU Rankings tudományágak szerinti felosztása alapján az SZTE BTK nyelvészei a 101-150. helyen szerepelnek, az angol nyelv és irodalom, valamint a modern nyelvi és irodalmi képzésekben a 201-250. helyet érték el, a kar pedig a 366. helyen végzett.


Fenyvesi Anna, az Angol-Amerikai Intézet vezetője megkeresésünkre készséggel válaszolt arra a kérdésre, mi lehet a siker kulcsa.

Az angol szakos előnye, hogy tud angolul, hiszen az kurzusok idegen nyelven folynak, maximum a fordítási órákon hangzik el egy-egy magyar szó. Ezáltal a hallgatók megbízható nyelvtudásra tesznek szert, mind írásban, mind szóban. Így nem meglepő, hogy széles az a paletta, ahol el tudnak helyezkedni. A multinacionális vállalatok szívesen alkalmazzák őket jól képzett titkárnőként és HR-esként, de az sem meglepő, ha egy volt hallgató a TV-ben jelenik meg mint riporter, vagy újságíróként tevékenykedik. Sokan pedig külföldön próbálnak szerencsét, az EU-s intézményekben szintén szívesen alkalmazzák őket.

Az oktatók is sokat tesznek hozzá a sikerhez. Angol nyelven publikálnak nyugat-európai kiadványokban, angol, amerikai és holland folyóiratokban, valamint szerkesztett kötetekben. Konferenciákon vesznek részt, itthon és külföldön is, amivel bővíthetik személyes kapcsolataikat, így a világ különböző részeiről hívhatnak meg vendégoktatókat előadni. Ilyenkor egy vagy két héten keresztül délelőtt és délután is órákat tart a vendégoktató, hiszen ez idő alatt egy teljes kurzust letanít. Annak ellenére, hogy ez megerőltető mind a hallgatóknak, mind az előadónak, megéri, hiszen olyan kurzusokat lehet így meghirdetni, amelyekre itthon nincs oktató. Tanított már az Angol-Amerikai Intézetben Jack Chambers, vezető kanadai szociolingvista, Peter Trudgill, vezető brit szociolingvista és Sarah Thomason az USA-ból, akinek a nyelvkontaktus kutatás a területe. Természetesen ehhez pénzügyi források is szükségesek, azonban mindez kevés lenne a személyes kapcsolatok nélkül”.


Harmadik tényezőként Fenyvesi Anna a nemzetközi szakirodalomban való eligazodást emelte ki. Mind a hallgatók, mind az oktatók követik a külföldi publikációkat a saját területükön, így tudnak folyamatosan fejlődni és naprakészek lenni az adott szakterületen, és ezen kívül számos olyan Erasmusos hallgató jár az órákra, akik nem angol szakosak, viszont szeretnék jobban elmélyíteni az angoltudásukat vagy bölcsész ismereteiket.


Felhasznált források:

http://www.topuniversities.com/university-rankings-articles/world-university-rankings/qs-world-university-rankings-methodology?page=1

http://www.iu.qs.com/university-rankings/rankings-indicators/methodology-faculty-student/

https://www.insidehighered.com/views/2010/03/15/baty

http://www.iu.qs.com/university-rankings/subject-tables/



Drozdik Evelin, btkpr

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

„Végül is, mesélte O., mint mindig, ha orosz téma merült fel, (…) az orosz mesék végtelen répája, az orosz mítosz centrális metaforája, illetve hát Tolsztoj és Gogol végtelenjének ügyében is ruszista barátnőjéhez, Szőke Katalinhoz fordult” (Tolnai Ottó: A répa. Nádler-képek mentén)