„A királyhűség jól bevált útján…”

Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között. Konferencia Szegeden, 2014. november 4-5.-én.

Az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Bálint Sándor Valláskutató Műhellyel együttműködő munkatársai 2014. november 4-5-én Szegeden „A királyhűség jól bevált útján…” Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között címmel konferenciát tartanak. A rendezvény egyrészt vizsgálja az első világháború szerepét, amely számos meglévő társadalmi jelenség kibontakozását gyorsította fel, másrészt a római katolikus egyház által 10 éve boldoggá avatott IV. Károly magyar királyra emlékezik. A konferencia a kiegyezéstől az első világháború végéig tekinti át azt a folyamatot, amelynek során a dinasztikus alapon szerveződő birodalmak nemzeti alapon szervezett köztársaságokká, király nélküli királysággá, vagy új királyságokká alakultak. Az első világháborút e folyamat választóvonalaként értelmezi. Az előadások a fenti szemléletváltást, identitásváltást, újraértelmezést, a régi és az új keretek megalkotását, valamint a mögöttük húzódó mentalitásbeli változásokat járják körül. A rendezvény külön hangsúlyt fektet a szimbolikus politika felekezeti értelmezéseire. A konferencia fővédnöke Habsburg György, Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövet. Előadóink a szervező intézmények mellett az MTA Zenetudományi és Politikai Tudományok Intézetéből, az MTA BTK Történettudományi és Néprajztudományi Intézetéből, a Habsburg Intézetből, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Mindszenti Alapítványtól, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből, a Zentai Múzeumból, valamint a magyarországi történelemtudományi és néprajzi doktori iskolákból érkeznek.

A részletes program itt tölthető le.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

„Végül is, mesélte O., mint mindig, ha orosz téma merült fel, (…) az orosz mesék végtelen répája, az orosz mítosz centrális metaforája, illetve hát Tolsztoj és Gogol végtelenjének ügyében is ruszista barátnőjéhez, Szőke Katalinhoz fordult” (Tolnai Ottó: A répa. Nádler-képek mentén)