Kollaboratív képességeket vizsgáló önértékelő kérdőívfejlesztése

Pásztor-Kovács AnitaPásztor-Kovács Anita


Az elmúlt öt évben több kutatás indult abból a célból, hogy a 21. században egyre nagyobb értéket képviselő kollaboratív problémamegoldó képesség egyén szintű vizsgálatára hatékony mérőeszközt fejlesszen (OECD, 2017; Hao et al., 2017), a felmerülő kutatásmódszertani problémák ugyanakkor számos további alapkutatás szükségességére hívták fel a figyelmet (Pásztor-Kovács et al., 2018). Nem volt például olyan empirikus vizsgálat, amely bármely, a képességet leíró elméleti modell struktúráját igazolta volna. Jelen kutatás célja (1) egy olyan, a kollaboratív problémamegoldó képességet leíró elméleti modellek egyikére épülő mérőeszköz kialakítása, amely egyéni szintű visszacsatolást nyújt a tanulók kollaboratív képességeiről; (2) a képességet leíró modellek egyikének validálása.

A kérdőívet az Assessment & Teaching of 21st Century Skills (ACT21S) projekt teoretikus modelljének kollaboratív komponensére építettük, amely három fő képességgel (részvétel, nézőpontátvétel, szociális szabályozás), ezen belül kilenc részképességgel írja le a komponenst (Griffin & Care, 2015). Minden részképesség vizsgálatára négy darab, összesen 36 tételt fejlesztettünk. A tanulók ötfokú skála segítségével értékelhették, hogy az adott állítások mennyire jellemzőek rájuk. A kérdőív működését nyolcadik évfolyamos tanulók körében (N=871) teszteltük egy online nagymintás adatfelvétel keretein belül az eDia rendszeren keresztül (Molnár & Csapó, 2019).

Megerősítő faktoranalízist alkalmaztunk annak ellenőrzésére, hogy az elméleti modell kimutatható-e változókészletünk mögött. A kilencdimenziós modell illeszkedése nem volt megfelelő. A háromdimenziós modellel összefüggésben egy olyan 17 tételes skálát alakítottunk ki, amely már megfelelő illeszkedést mutatott (χ2=386,06; df=116; p<0,01; CFI=0,918; TLI=0,904; RMSEA=0,052), továbbá kellően magas reliabilitás mutatóval rendelkezett (Cronbach-α=0,91). Az alskálák magasan korrelálnak a teljes skála tételeivel (r=0,84–0,92). A 17 tételes változókészletet az egydimenziós modellel összefüggésben is megvizsgáltuk, az illeszkedésmutatók (χ2=469,86; df=119; p<0,01; CFI=0,894; TLI=0,879; RMSEA=0,058) szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutattak (χ2=97,218; df=3; p<0,01).

A kérdőív kellő megbízhatósággal ad becslést a diákok kollaboratív képességeinek fejlettségéről. A megerősítő faktorelemzés részben igazolta a mérőeszköz alapját képező elméleti modellt. A három fő képesség egyértelműen kimutatható volt a kollaboratív komponens mögött, a részképességek azonban csak egy-egy tétel szintjén jelentek meg a 17 tételes rövidített skálában, faktor szintjén nem. Bár a háromdimenziós modell jobban illeszkedett az adatokhoz, az alskálák és a teljes skála szoros együttjárását tekintve további vizsgálatoknak érdemes alávetni azt a kérdést, hogy a konstruktumot egy- vagy többdimenziósként szükséges kezelnünk.



Pásztor-Kovács Anita pszichológus és pszichológia szakos tanári diplomáját 2010-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Az egyetem elvégzése után elsősorban trénerként tevékenykedett, emellett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Karának három felsőfokú szakképzést nyújtó szakán, továbbá az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar egy alapszakán adott órákat.

2012-ben kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskoláját állami ösztöndíjjal. 2015-ben kitűnő eredménnyel abszolvált a doktori iskolában, summa cum laude minősítésű doktori oklevelét 2019 januárjában vette át.

Kutatásaihoz nagyban hozzájárult a 2013-ban tett rövid tanulmányút a Luxembourgi Egyetemen a Campus Hungary Ösztöndíj jóvoltából. Munkásságát a Szegedi Tudományegyetem 2014-ben az SZTE Talent Ösztöndíj bronz, majd 2015-ben az ezüst fokozatával jutalmazta. Kutatásai folytatásához továbbá 2016-ban elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program Doktorjelölti Kutatói Ösztöndíját, majd 2017-ben a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat.

Nyolc tanulmány és két könyvfejezet szerzője, ezek közül hatot első vagy egyedüli szerzőként jegyez. Tizenöt absztraktja jelent meg kettős bírálati rendszerű neveléstudományi konferencia absztraktkötetében, ezek közül hét darab angol nyelven. Független hivatkozásainak száma 37.

2017 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézetének tanársegéd munkatársa.

Férjezett, egy négy éves kislány büszke édesanyja.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

lepjuk_meg__esemeny_borito

Az idei SZTE Alma Mater mozgást ösztönző kihívása a Nobel-díjas Karikó Katalin előtt tiszteleg. Járjuk be közösen életének fontos helyszíneit virtuálisan!