orient

Bevezetés az orientalisztikába



az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Bevezetés az orientalisztikába

az oktató neve

Dr. Felföldi Szabolcs

az oktató beosztása

tudományos munkatárs

az oktató tanszéke

Régészeti Tanszék

az oktató ímélcíme

Felfoldi.Szabolcs@antiq.u-szeged.hu

az óra helye

3. terem (Egyetem u. 2., földszint)

az óra időpontja

Kedd 10.00–12.00

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson a Kelettel foglalkozó stúdiumokról, különösképp a magyar orientalisztika múltjáról és jelenéről. Olyan használható, praktikus tudás megszerzését teszi lehetővé, mely kiterjed az egyes keleti nyelvek alapvető bemutatására, a különféle keleti írástípusokra, a legfontosabb kutatási irányokra, s az adott orientalisztikai tudományterületen elér magyar régészeti, nyelvészeti, filológiai eredményekre.

részletes (hetekre bontott) tematika

1. Általános bevezetés ‒ Mi az orientalisztika?

2. Az orientalisztika története az ókortól a kora újkorig

3. Az orientalisztika története a kora újkortól napjainkig

4. Sémi kutatások 1. Egyiptológia

5. Sémi kutatások 2. Asszíriológia és Hebraisztika

6. Sémi kutatások 3. Arabisztika

7. Indoeurópai kutatások 1. Indológia

8. Indoeurópai kutatások 2. Iranisztika

9. Távol-keleti kutatások 1. Sinológia

10. Távol-keleti kutatások 2. Japanisztika és Koreanisztika

11. Távol-keleti kutatások 3. Tibetisztika

12. Altajisztikai kutatatások 1. Turkológia

13. Altajisztikai kutatások 2. Mongolisztika és Mandzsu-tunguzológia

14. Magyar kutatók/magyar expedíciók Keleten ‒ Keleti gyűjtemények, könyvtárak Magyarországon

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

Ligeti Lajos: Keletkutatásunk helyzete. Keletkutatás 1973 [1974], 5–13.

Said, Edward W.: Orientalizmus. Budapest 2000.

Róna-Tas, András: An Introduction to Turkology. Szeged 1991.

Kéki Béla: Az írás története. Miskolc 1996.

Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. Budapest 2001.

ajánlott olvasmányok (ha vannak)