philosophy

A bölcselet nagy kérdései (Bevezetés a filozófiába)

Pavlovits Tamás


az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

A bölcselet nagy kérdései (Bevezetés a filozófiába)

az oktató neve

Pavlovits Tamás

az oktató beosztása

habil. egyetemi docens

az oktató tanszéke

Filozófia Tanszék

az oktató ímélcíme

pavlo@philo.u-szeged.hu

az óra helye

Aud Max.

az óra időpontja

Kedd 8-10

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Miért nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni? Miért jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni? Miért törekszik minden ember a tudásra? Miért vagyok, ha gondolkodom? Miért tölt el csodálattal a csillagos ég és az erkölcsi törvény? A kurzuson ezekről a kérdésekről is szó lesz. A kurzus célja, hogy aki elvégzi, fogalmat alkosson arról, mit jelent a filozófia, mi a filozófiai gondolkodás jellegzetessége, melyek a filozófia nagy korszakai, mit mondtak a legfontosabb filozófusok, stb. A kurzus érdekessége, hogy a nagy gondolkodók híressé vált mondásainak próbálunk a mélyére tekinteni, és ezeken keresztül igyekszünk megértetni a filozófia alapproblémáit és megszerettetni a hallgatóságot a filozófiával.

 

részletes (hetekre bontott) tematika

1. Mi a filozófia?

2. A filozófia és a társtudományok (vallás és filozófia, művészet és filozófia, tudomány és filozófia)

3. A filozófia nagy korszakai I.

4. A filozófia nagy korszakai II.

5. „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni” (Hérakleitosz)

6. „Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni” (Platón)

7. „Minden ember természeténél fogva törekszik a tudásra” (Arisztotelész)

8. „Gondolkodom, tehát vagyok” (Descartes)

9. „A végtelen terek örök némasága rettegéssel tölt el” (Pascal)

10. „Két dolog tölt el csodálattal: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem” (Kant)

11. „Miért van egyáltalán valami, miért nem inkább semmi?” (Heidegger, Leibniz)

12. Vizsga

 

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

 

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

  1. Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2013 (Megj.: Ez egy átfogó általános filozófiatörténet, amely bárkinek hasznos, akit érdekel a filozófia története)
  2. Herakleitos múzsái vagy A természetről. Budapest, Helikon, 1983, szerk. Kövendi Dénes.
  3. Tőzsér János: Metafizika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009. (Remek összefoglalást tartalmaz a Théseus-hajója problémáról: 129-135. o.)
  4. Platón: Gorgiász. Budapest, Atlantisz, 1998, ford. Péterfy Jenő, Horváth Judit. vagy Platón összes műve I, Budapest, Európa Kiadó, 1984. („Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni”)
  5. Arisztotelész: Metafizika, Alfa (1.) könyv, Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1992, ford. Halasy-Nagy József. („Minden ember természeténél fogva törekszik a tudásra”.)
  6. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Az első elmélkedés, Budapest, Atlantisz, 1994.
  7. Descartes: Értekezés a módszerről, Budapest, Matúra bölcselet, 1992, fordította: Boros Gábor, Negyedik rész 24-34. oldal (a cogito ergo sum, azaz a gondolkodom tehát vagyok –érv)
  8. Pascal: Gondolatok, Budapest, Gondolat, 1978, ford. Pődör László. 72. és 206. töredék. („A végtelen terek örök némasága rettegéssel tölt el.”)
  9. Kant: A gyakorlati ész kritikája (számos kiadás létezik). („Két dolog tölt el csodálattal: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem”: Zárszó).
  10. Nietzsche: Zarathustra, Budapest, Osiris, 2004, fordította: Kurdi Imre. („Isten halott”, Előljáró beszéd.)
  11. Nietzsche: A vidám tudomány, Budapest, Holnap Kiadó, 1997, Ford. Romhányi Török Gábor, 125. paragrafus.