MoralityWordCloud2_shutterstock_344435093-1

Alapvető etika

Dr. Krémer Sándor


az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Alapvető etika

az oktató neve

Dr. Krémer Sándor

az oktató beosztása

egyetemi docens

az oktató tanszéke

Filozófia Tanszék

az oktató ímélcíme

kremer@philo.u-szeged.hu

az óra helye

212-es terem

az óra időpontja

szerda, 12:00 - 14:00

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Ez a kurzus nem etikatörténet, és az etikai kategóriák kimerítő tárgyalására sem vállalkozik. Célja csupán az etika néhány alapvető fogalmának és összefüggésének, köztük elsősorban az erkölcs megalapozhatóságának gondolati körüljárása.

Az erkölcs azonban vitathatatlanul társadalmi jelenség, ezért viszonyai nem ragadhatók meg kielégítően, ha nem kerülnek megvilágításra azok a tágabb összefüggések, amelyek között létezik. Nyilvánvalóan világunkról és beleágyazódó társadalmunkról, valamint ennek szerkezetéről és működéséről van szó.

Témánknak természetszerűen számos elméleti megközelítése lehetséges (filozófiai, vallási, pszichológiai, biológiai, etc.), és a filozófián belül is különböző nézőpontok találhatók (analitikus, antropológiai, cselekvés- illetve értékelméleti, hermeneutikai, pragmatikus, posztmodern, etc.). Sőt, egy másik felosztás felől nézve, a kifejtés is eltérő érvelésmódokkal történhet (tekintélyelvű, természet- és észjogi, utilitarista, teleológiai, deontológiai, stb.), de meggyőződésem, hogy jelen esetben a hétköznapi gondolkodásból kell kiindulnunk. Itt ugyanis elsősorban az etikával most ismerkedőknek akarunk az alapvető kérdésekben, bevezető jellegű ismertetést nyújtani, ezért egyrészt nem építhetünk másra, mint a hétköznapi tapasztalatra és tudásra, másrészt – éppen az alapok felvázolása érdekében – tágabb összefüggésbe kell helyeznünk az erkölcsöt. Mivel mindennapjainkat tekinthetjük azon elsődleges terepnek, ahol erkölcsi tapasztalatainkat szerezzük, ezért döntően a mindennapi élet spontán materializmusa felől közelítünk az erkölcshöz és az erkölcsiséghez. E spontán materializmusnak ugyanis többnyire még a teoretikusan kifejezetten idealista beállítottságú ember is hódol a hétköznapokban, mert tudja, hogy adott esetben az élete függ ettől. (Józan ésszel senki se lép le például a villamos elé, abban a hiszemben, hogy Isten majd megmenti, avagy csak a villamos képzete, esetleg husserli fenoménje közeledik.) Mindazt, amit lehet, e látásmódból kiindulva értelmezünk, hogy fokozatosan teremtsük meg a kurzus során a szükséges fogalmak egységes jelentéssel történő használatát, és olyan alapokat adjunk, amelyek bármikor továbbfejleszthetők, esetleg átépíthetők.

A kurzus során, a rövid ontológiai és társadalomelméleti bevezetést követően taglaljuk a morál, a moralitás, majd végül az etika alapvető kérdéseit. A morál keretén belül szóba kerül a norma, az érték, az érdek, valamint a kulturális relativizmus és az etikai szubjektivizmus kérdése. A moralitás fejezetben a determináció és a szabadság, a felelősség és a kötelesség, illetve az erkölcsi nevelés problémáit tárgyaljuk. Végül az etika részben kiemelésre kerül három jelentősebb etika típus egy-egy példája (vallási alapú etikák, utilitarizmus, kanti etika), majd zárókőként az erkölcs elméleti megalapozhatóságát elemezzük.

részletes (hetekre bontott) tematika

 

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

 

ajánlott olvasmányok (ha vannak)