A magyarság kialakulása 2018. október 10.

Róna-Tas András és Zimonyi István közös előadása az AudMax Estéken


ronatasandrasRóna-Tas András


Róna-Tas András, akadémikus, professzor emeritus. 1955-ben szerzett néprajzból és orientalisztikából diplomát a Budapesti Egyetemen. Mongóliában és Csuvasföldön végzett helyszíni kutatásokat. 1964-ben lett kandidátus, 1971-ben akadémiai doktor az altaji nyelvek összehasonlító vizsgálatából. 1968 óta tanít a Szegedi Egyetemen, ahol 1974-ben megalapította az altajisztika szakot, 1984-ben az Altajisztikai Tanszéket. 1990-ben a József Attila Tudományegyetem rektora lett, majd 1992-től 2001-ig a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1994-ben rendes tagjává válas

Könyvei: Tibeto-Mongolica, Leiden 1966, 2014; Fodor Sándorral közösen, Epigraphica Bulgarica, Szeged 1973; Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe, Budapest 1978; An Introduction into Turkology, Szeged 1991; R. Göbl-lel közösen, Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szentmiklós, Wien 1995; A magyarság korai története, Szeged 1995, A honfoglaló magyar nép, Budapest 1996; Hungarians and Europe in the Early Middle Ages, Budapest–New York 1999, Kis magyar őstörténet, Budapest 2007, Berta Árpáddal és Károly Lászlóval közösen, West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian 1-2.Wiesbaden 2011. ztották.


 

A magyar nép kialakulása és a társtudományok

A magyarság kialakulását csak a társtudományok együttműködésével lehet eredményesen kutatni. Vannak, akik úgy látják, hogy az egyes társtudományok újabb eredményei ellentmondásban vannak. Vizsgáljuk meg tehát, hogy a társtudományok mivel járulhatnak hozzá a magyarság kialakulásának megismeréséhez. A példákat a legújabb kutatási eredményekből válogattam. Az előadásban szó lesz a magyar nép és nyelv viszonyáról, a régészet és az archeogenetika legújabb eredményeiről és ezek értelmezési keretéről.



ZIZimonyi István


Orientalista történész, az SZTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszék és az Altajisztikai Tanszék vezetője. Humboldt és Széchenyi Professzori ösztöndíjas, több nagy projekt kutatásvezetője. A Magyar Őstörténeti Könyvtár sorozatszerkesztője, illetve a Medieval Nomads című nemzetközi konferenciasorozat alapítója és szervezője. Kutatási területe a középkori eurázsiai török és mongol nyelvű nomádok története, és a korai magyar történet. Könyvei: The Origins of the Volga Bulghars (1990), Hansgerd Göckenjannal közösen: Orientalische Berichte über die Völker Osteuropas und Zentralasiens im Mittelalter (2001), Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról (2005), Középkori nomádok – korai magyarok (2012), A magyarság korai történetének sarokpontjai (2014).


 


Az előadás tartalma:

A korai magyar történet kutatásába bevontuk az egész középkori kelet-európai, sőt tágabban eurázsiai steppeöv nomád népeire vonatkozó történeti anyagot, beleértve a magyar keletkutatás hagyományait. Az előadásban a magyarság történetéről kialakított hagyományos elképzeléseket ütköztettem a magyar nyelv török jövevényszavai kutatásának, az írott források és a középkori eurázsiai steppe nomád népei történetének újabb eredményeivel.

A magyar nyelv a Volga és Ob közötti régióban alakult ki a Kr.e. első évezred első felében. A keleten maradt magyarok a Volga–Káma vidéken a 10. század elejétől a forrásokban is fellelhetők. Milyen etnoszociológiai csoporttal azonosítható a kialakuló magyar nyelv? Ez idő tájt nem tudunk erre a kérdésre válaszolni, tehát a magyar nyelv nem egyidős a magyar nép kategóriájával. Ugyanígy megoldatlan probléma, hogy a magyar nyelv kialakulása és a keleti magyarok megjelenése között minimum ezerötszáz év van. Korábban a magyar nyelv török jövevényszavai alapján a korai magyarság vándorlási útvonalát meg lehetett állapítani, tehát vagy a Volga-vidék vagy a Fekete-tenger északi partvidéke jöhetett szóba. A kazár nyelv kutatása alapján biztosan állítható, hogy ez az elmélet tarthatatlan. A magyar történet kronológiai szempontból meghatározó kérdése a honfoglalás előtt az, hogy a Konstantin császárnál fennmaradt eredettörténetben mikorra datáljuk a szavárd-kangar háborút. Jelenleg csak 750 és 850 körüli időpontok jöhetnek szóba. Ugyanakkor felmerült, hogy a szavárd – örmény szevordi azonosítás nem áll biztos alapokon, sőt a Perzsia felé költözött magyar népcsoport lehet, hogy nem a Kaukázusba költözött.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

sztebtk

Mondd el mindenkinek! És persze azt is, hogy miért!